Nem azt mondom, hogy ez volt a sorozat legjobb epizódja, de a múlt heti rész színvonalát azért hozta.
Miután Sheldon elkezd kis kitérőket tenni a virtuális természetbe, Leonardékban felmerül, hogy a hétvégét akár a természet lágy ölén, egy erdei kunyhóban is tölthetnék – ráadásul az egyik orvos, akivel Penny együtt dolgozik, fel is ajánlott nekik egyet. Némi unszolásra ebbe aztán Sheldon is belemegy, így Leonard, Penny, Amy és Sheldon útra kel. A kunyhóhoz érve azonban elered az eső, így hőseink az épületben ragadnak, és, hogy szórakoztassák magukat, ivós játékot kezdenek el játszani – ami azonban rossz véget ér, amikor Sheldon akaratlanul is lerántja a leplet valamiről, ami feszültséget szül Penny és Leonard közt. Mindeközben Pasadenában Raj babaváró lelkesedése kezd egy kicsit terhessé válni Bernadette és Howard számára.
Az epizód szerkezete ismételten többé-kevésbé jó volt – bár egy egységes sztori az összes szereplővel még mindig nem akar összejönni, most csak két szál volt (mint mondjuk általában), ami azért jól működik húsz percben, és ami mindkettő az adott karakterek alaptulajdonságira épített.
Sheldon esetében a felvezetés kellően vicces volt – külön kiemelném, mikor Sheldon belefeledkezik a virtuális világba és megfeledkezik a valódiról –, az okfejtés logikus, a reakciók valósak. Az ivós játék – a Lost-féle „Még sohasem…” – ütött, a vége pedig, Amy és Sheldon verziója, külön vicces volt. Egyem azt a két ártatlan idiótát! pennyék oldala viszont már nem annyira tetszett – esetükben kiderül, hogy Leonardnek van egy „vészhelyzet esetére” bankszámlája, amit titokban tartott Penny elől. Ezzel csak az a bajom, hogy ezt az egész pénzügyi dolgot másfél évaddal korábban egyszer már körbejárták, és akkor úgy tűnt, megoldást is találtak rá. Úgyhogy számomra ez a titkos bankszámla kicsit légből kapottnak tűnt – ugyanakkor viszont meg nem tartom elképzelhetetlennek Leonard oldaláról. Viszont akkor is fennáll ez a bizalmatlanság, a nem-egészen-bízom-meg-a-páromban–dolog, amiből meg már kezd elegem lenni. Viszont piros pont, hogy Penny felnőttként kezelte a helyzetet, és képesek voltak Leonarddel normálisan kommunikálni.
Rajéknál a helyzet könnyedebb volt, viszont pár helyen úgy éreztem, hogy kezdenek az írók kicsit átesni a ló túloldalára – például mikor Raj szoptatási tanácsadót keresett Bernie-nek –, bár mondjuk tekintve az alapanyagot, ez nem biztos, hogy feltétlenül rossz dolog. Raj lelkesedése egyszerre édes és idegesítő, mind a néző, mind Howardék számára, és ez szépen le is jött a narrációból. A plüssmacis jelenetek, bár kicsit klisések, azért működtek, és egyelőre az is tetszik, ahogy Bernie terhességével játszanak az írók. Az utolsó, összeborulós jelenet pedig külön megérdemli a dicséretet.
Nem mondanám éppenséggel, hogy kiemelkedő lett volna az epizód, de attól még tetszett – kellemes volt, működtek a poénok, jókat nevettem, és a szerkezettel sem volt semmi probléma. Úgyhogy bár lehetne jobb is a sorozat, az elmúlt egy-két epizódot sem kell szégyellni.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.
