Egy lépéssel közelebb Frankensteinhez.
Meredith, Bailey, Jackson, Callie és Jo egy közeli katonai kórházba utazik, hogy etikailag igencsak kérdéses műtétet hajtsanak végre egy katonán. A férfinak előrehaladott csontrákja van, ami már felemésztette a medence- és a farkcsont nagy részét, ezért az orvosok úgy döntöttek, kiveszik az érintett csontokat, amputálják az egyik lábat, és az abból nyert csonttal a másik a test középvonalához rögzítik. Mindeközben a Grey-Sloan Memorial sürgősségi osztályára egy pom-pom lány csapat érkezik – összedőlt a piramis –, aminek a tagjai kicsinyes féltékenykedésükkel megnehezítik Karev és a rezidensek dolgát. Bent hívják egy eset kapcsán a pszichiátriára, azonban ahogy odaér, a beteg már haldoklik, ezért Ben kénytelen őt ott helyben felnyitni, ami szabályszegéssel magára haragítja Webbert. Arizona tovább őrzi April titkát, DeLuca viszont az szeretné, ha végre nyíltan beszélhetne a Maggie-vel való kapcsolatáról.
Nem hiszem el, hogy ezt mondom (miután annyiszor leírtam már ezt a szériát), végre ez a sorozat is kezd visszatalálni a gyökereihez! Ez az epizód három kifejtett orvosi esetet is hozott, amit ráadásul szépen párhuzamba hoztak az orvosok magánéletével – pont, mint régen –, úgyhogy szemernyi okom sincs panaszra.
Talán kezdjük a katona esetét – na, ő az, aki miatt Frankenstein emlegetésével kezdtem ezt a cikket. Mert ahogy narratíva elmagyarázta, hogy mire készül az orvoscsapat, óhatatlanul is az jutott eszembe, hogy nem feltétlenül kell mindent megtenni, amit meg tudunk tenni. mert lehet, hogy ezzel megmentették a katona életét – de milyen étetet fog tudni ezután élni? Egy lábbal a teste közepén, plusz ki tudja, hogy ez milyen hatással van például a emésztőrendszerére? Tud majd ezek után többé-kevésbé normális életet élni? Mindenesetre a hideg futkározik a hátamon a gondolattól.
A pom-pom csapat esetében főleg az tetszett, ahogy végül Stephanie megoldotta az ügyet – mert a lányok nem reagáltak az egyszeri hatalom (pl. Karev) szavára, hanem valaki olyanra volt szükségük, mint ők – márpedig Stephanie maga is szurkoló volt anno, és innen tudta, hogyan bánjon velük – és meg is regulázta őket.
Ben esetében a legerősebb az orvosokat érintő, átfogó történetszál: mit jelent az, ha valakinek a feljebbvalójával van kapcsolata? Mint Ben esetében kiderült, attól még, hogy a főnök férje, még nem élvez immunitást – persze azért, mert Bailey jól kezeli az ilyen helyzetet. Ezzel kapcsolatban Maggie-nek is át kellett gondolnia viszonyát DeLucával, és némi finom noszogatásra be is látta, hogy ezen a helyen bizony senki sem fogja őt elítélni azért, mert egy rezidenssel kavar, szóval ezt a szálat is szépen intézték.
Mindemellett arra is maradt hely és idő, hogy kicsit tovább vizsgálgassák Meredith helyzetét, aki lassan rádöbben, hogy derek halálának ellenére ő még élhet és randizhat és lehet szerelmes (esetleg), miközben Jacksonnak is szembe kellett néznie azzal, hogy bizony Aprilen kívül is vannak nők a világon.
Akár nehezemre esik ezt kimondani, akár nem, de kifejezetten élveztem ezt az epizódot – érdekes eseteket hozott fel, szép párhuzamokat húzott a betegek és az orvosok közt, és csak úgy alapból volt súlya és értelme. Ha képesek megtartani ezt a színvonalat, akkor még lehet, hogy mégsem lesz szégyen a tizenharmadik évad.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.
