Akik már olvassák egy ideje a blogot, azok tudják, hogy előszeretettel gyártok teóriákat az Agents of S.H.I.E.L.D.-del, és járulékos alapon az Agent Carterrel kapcsolatban. Ezek eddig nem igazán váltak be (bár állítom, hogy volt már jobb teóriám, mint amit a sorozat végül összedobott), de azért még szórakoztató agyalni rajtuk. És mivel most ilyen holtponton vagyunk – az Agent Carternek már vége, a S.H.I.E.L.D. még nem kezdődött el –, gondoltam, hozok egy újabbat, ami mindkét sorozatot érinti.
Az Agent Carter igencsak erős hangon, egy nagy kérdéssel nyitotta az évadot: Dottie ellopott egy, a HYDRA már divatjamúlt emblémájával fémjelzett melltűt, viszont senki sem tudta, hogy miért. Erre a kérdésre a szezon végére sem kaptunk választ, sőt, mindössze csak annyit léptünk előre a rejtélyben, hogy megtudtuk, a melltű valójában egy kulcs. A most következő pár száz szóban arra próbálok fényt deríteni, hogy, nos… nem arra, hogy mit nyit a kulcs. Arról fogalmam sincs. Azt sem tudom biztosan, hogy mire kellett Dottie-nak. Arra viszont van egy jó ötletem, miképpen fog ez a kulcs szerepet játszani a két sorozatban a jövőben.
Az első dolog, amit azt hiszem, biztosan kijelenthetünk, hogy a kulcs fontos. Gyakorlatilag a kulcs létezése – fontossága – az első információ, amit az Agent Carter második évadában kapunk. A kulcs fontos, mert Dottie el akart lopni, mert nem hajlandó megmondani, hogy ki bérelte fel, hogy miért kell neki, és hogy mire lehet használni (hogy mit nyit). Már ebből a nyitányból látszik, hogy a kulcs fontos – olyannyira fontos, hogy akár erről szólhatna az egész évad, ám mégsem ez történik. Ehelyett a kulcsról nagyrészt elfeledkezünk, bár itt-ott azért feltűnik, vagy a kulcs maga, vagy csak a rajta lévő szimbólum (hogy mi, nézők tudjuk, hogy az Arena Club a HYDRA-hoz tartozik). Aztán a tíz epizód alatt a kulcs párszor gazdát cserél, míg végül Peggynél köt ki – mikor is megtudjuk, hogy egy kulccsal van dolgunk – mintegy keretbe foglalva a szezont. Szóval tudjuk, hogy a kulcs fontos, csak azt nem tudjuk, hogy miért.
A második, nem kevésbé fontos pont, a rajta lévő szimbólum. Mint ahogy azt már említettem, mi nézők tudjuk, hogy a kulcson a HYDRA egyik szimbóluma található – csak éppen nem a koponya a polipcsápokkal, hanem egy stilizált kos fej. Amit viszont csakis azért ismerünk fel, mert az Agents of S.H.I.E.L.D. nem sokkal a midseason fináléja előtt bemutatta nekünk, hogy bizony ám, a HYDRA így is kinézhet, ezzel kézzel fogható kapcsolatot teremtve a két széria közt.
És akkor most jön a teóriám tényleges első fele, méghozzá röviden az, hogy a kulcs sorsát nem az Agent Carter fogja bemutatni, hanem az Agents of S.H.I.E.L.D. A narratíva szempontjából az előbb kifejtett érvelés támasztja ezt alá – név szerint az, hogy az old school HYDRA-szimbólum a „jelenhez” köti a kulcsot. A történet struktúrája szerint az támasztja alá, hogyha olyan fontos a kulcs, akkor most miért várna egy évet azzal a csatorna, hogy kifejtse ezt a szálat? A harmadik szempont pedig az, hogy bár már felröppentek bizonyos pletykák, hogy az Agent Carter visszatérhet a harmadik szezonra, ez még egyáltalán nem biztos – márpedig ha a kulcs annyira fontos, akkor miért kockáztatnák meg az írók azt, hogy sosem lesz lehetőségük elmesélni ezt a történetet?
Marketing- és struktúra szempontból van még egy indok, ami a két sorozat közti transzfer felé mutat – méghozzá az, hogy a DC-nek nagyon mennek a sorozatai közti crossoverek: az Arrow és a Flash folyamatosan átlátogat egymáshoz, de a The Legends of Tomorrow nemrégiben látogatott el a 2046-os Starling Citybe, és a Flash/Supergirl crossover is készülőben van. Vagyis a sorozatok közti átfedés jövedelmező befektetés, ergo követendő példa.
De hadd menjek még ennél is tovább, és adjak egy tippet arra, hogy miképpen játszhat majd szerepet a kulcs az Agents of S.H.I.E.L.D. harmadik évadának második felében!
Azt tudjuk, hogy nem is olyan régen Grant Ward nagyon keresett valamit – annyira, hogy felhívta magára Malick figyelmét, meghívatta magát a férfihoz, a pribékjeiből kiszedte a páncélszekrény helyét, majd betört oda. Mindez nekem arról árulkodik, hogy valamit nagyon, de nagyon keresett ott – az azonban nem a Monolit egy darabja volt, amit végül ott mutattak neki. Bár az biztos, hogy Ward szavát szinte sosem vehetjük készpénznek, hiszen mesterien képes manipulálni az embereket, de reakciója a páncélszekrényben valódinak tűnt – valóban nem tudott a portálról, Maveth-ről, és, nevezzük nevén, ha már tudjuk, Hive-ról. Tehát amit ténylegesen keresett, az még mindig nem került elő.
Két tippem van, hogy mi lehetett ez a valami: vagy a kulcs, vagy amit nyit, bár erősen az utóbbi felé hajlok. Már csak azért is, mert a kulcsot legutoljára Peggy kezében láttuk, ezért teljes mértékben hihetőnek tartom, hogy az a jelenben egy S.H.I.E.L.D. raktár mélyén pihen (talán pont a #139-es ládában?) megoldatlan ügyként. Ez történetmesélés szempontjából már csak azért is lenne jó, mert konfrontációra kényszerítené a két oldalt.
Ez persze még mindig nem ad választ arra, hogy mit nyit a kulcs, vagy hogy az az ismeretlen dolog mire jó, mire kellhetett Dottie-nak, vagy éppen mire kellhet Wardnak (már ha ő ezt kereste). De ettől függetlenül a kulcs bemutatása és léte tökéletes alkalmat kínál arra, hogy az írók összefűzzék a két sorozatot, ami pedig minden szempontból okos döntés lenne (arról meg ne is beszélve, hogy tavaly nyáron egy conon, amin Brett Dalton és Hayley Atwell együtt vett részt, Brett poénkodott is egy crossover epizóddal). Summa summarum, nem tudom – nem tudhatom – hogy mi fog most történni a Marvel háza táján (bár hamarosan úgyis kiderül), de annyi biztos, hogyha az én kezemben lenne az irányítás, én így írnám meg.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.
