Az idei szezonban kezd begyűrűzni az újrahasznosítás is a tévécsatornákra, és bár a Slasher nem egy kifejezett remake, azért erősen hajaz az olyan klasszikus horrorfilmekre, mint a Texasi láncfűrészes, a Péntek 13 vagy a Sikoly. A pilot epizód azonban nem tudott túlnőni a zsáner kliséin, és van egy olyan gyanúm, hogy a maradék hét epizódban sem fog.
Sarah Bennett (Katie McGrath) visszatér szülővárosába, hogy a szülei után megörökölt házat férjével, Dylannel (Brandon Jay McLaren) birtokba vegyék. Sarah életét egy súlyos tragédia árnyékolja be, ugyanis sohasem ismerhette a szüleit, mivel születése előtti pillanatokban mészárolták őket le. A gyilkost elfogták, és most börtönben ül tettéért. Sarah ugyan mindenkit ismer a városban, mégis kicsit nehezen illeszkedik vissza a kisvárosi légkörbe, ami nem segít, hogy a helyi rendőrt, Camet (Steve Byers), hogy vigye el őt a közeli börtönbe, hogy életében először és utoljára beszélhessen szülei gyilkosával.
Tom Winston (Patrick Garrow) különös okokra hivatkozott a gyilkosság után, ráadásul egynek az eredetét fel is fedte Sarah előtt, aki kutakodása során különös dolgokat talált szülei múltjából. És a korábban egyszerinek hitt látogatásból gyorsan második lett, mivel egy gyilkos garázdálkodik a kisvárosban, ismét, ráadásul ugyanabban a bizarr jelmezben végez áldozataival, mint Tom Winston. Az új gyilkos megértéséhez azonban előbb meg kell érteni Sarah szüleinek a halálát, ez azonban mély sebeket szakíthat fel.
Mint a bevezetőmben is említettem, a Slasher a klasszikus horror elemekre épít: ismeretlen gyilkos, családi rejtély, kisvárosi környezet, motivációkeresés, meg gonosz szomszédok. Az alaptörténetben nincs igazán semmi meglepő, és Sarah szüleinek egyik kis titka sem olyan eget rengető, hogy azzal kiérdemeljék a halált, ahogy a környékbeliek tette sem. Nem tudom, hogy ezt miképpen tudják elhúzni további hét epizódra, anélkül, hogy az évad tele lenne fillerrel és időhúzással.
A casting persze remek, érdekes volt látni Katie McGrath a Morgana ruhái nélkül, kvázi hétköznapi emberkén, és nekem így sokkal jobban tetszett. A színésznő tényleg ügyes, hiteles képet formál meg, ahogy a férjét alakító Brandon Jay McLaren (haha, tudtam, hogy láttam már valahol, méghozzá a Falling Skies-ban, mikor még élvezhető volt a széria). Sőt, kifejezetten tetszik a kettejük kapcsolatát bemutató jeleneteke, mert szerintem pontosan így kell reagálnia egy férfinak a feleségét ért borzalmakra.
Mindent összevetve a Slasher nem egy nagy eresztés, és engem nem is tudott lenyűgözni, bár a horror műfaját kedvelőknek talán érdemes bepróbálkoznia a sorozattal.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
- Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
- Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
- Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
- IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!