Véres, drámai és vámpírok vannak benne, de mégse a Hellsing. Melyik sorozat lehet ez? Nos, a Night Walker: The Midnight Detective is azon kevés vámpírokat bemutató művek egyike, amit nemhogy hajlandó vagyok megnézni, hanem egyenesen imádom, mert bár kissé kusza a történet és néhol elvarratlan egy-két szál, még így toronymagasan szemberöhögi a mai fiatal trónkövetelőket.
Rövid kis animénk főhőse Shido Tatsuhiko, akiről már az első pár képkockából tudjuk, hogy nem ember, hanem történetesen egy vámpír, a legerősebb az összes túlvilági démon közül. Korábbi léha és vérszomjas életét levetkőzve most nyomozóként segít az embereken, akiket álmait már nem csak drogosok és gyilkosok zargatják, hanem az ún. „Nightbreed” névre hallgató démonok is fenyegetik, akik az embereket táplálékként és hordozóként is nagyon szeretik – mivel normális esetben a napfény halálos számukra. A velük való harcban Shiro-t segíti egy kis démon, Guni, Riho Yamazaki, egy iskolás lány, akit Shido mentett egy meg breedtől, valamint Yayoi nyomozónő, aki egyrészt az ügyeket, valamint vért ad Shidonak – persze szigorúan csak munkahelyi a kapcsolat.
Több dolog miatt is érdekes a Night Walker, az első közülük maguk a szereplők. Shido egy tipikus megtért bárány lenne, akit azért még kínoz a múltja (azon belül is teremtője Cain), de neki ez jól is áll: szereti az embereket és próbálja is őket megvédeni a saját fajától, azonban nem sokszor nem képes átérezni azt, ami mozgatja a körülötte lévőket – vagy csak elfelejtette ezeket. Vele szemben ott van Riho, aki pont a vámpír detektív ellenpólusa: mélyen érző, bár kissé naiv lélek, aki képes bárkiben meglátni a jót, akár megy egy nightbreedben is.
Yayoi is Guni szerepe is, igaz hogy nem nagy, de az előbbinél azért kapunk egy jó magyarázatot arra, hogy a nagyképű és eléggé szeduktív nyomozónő is egy megtört, gyásszal és bánattal telt szívet hordoz. Aki nekem kissé zavaró kép volt itt, az Cain, Shido teremtője (és elvileg korábban romatikus is volt a kapcsolatuk), aki mindenáron visszaakarja szerezni teremtményét attól, aki időközben fontos lett neki. Eleinte nagyon gyerekes volt – ami furcsa egy vámpírúrtól –, de a végére ő is képes volt továbblépni, ha nem teljesen is.
Második nagy pipa jár a rosszarcúaknak berakott Nightbreedek-ért: bár a többségük tipikus démonként viselkedik, pár epizód bemutatja azt is, hogy náluk is vannak olyanok, akik képesek a saját ösztöneiken felülkerekedni és többek lenni, mint egyszerű dögevők. De akkor már az emberi oldalt se hanyagoljuk el, hiszen abból is kapunk hideget-meleget: feltétlen szeretet és éhség a elismertségre, kapzsiság és a tényekkel szembeni vakság is mind benne van a megkeverni kívánt pakliban és csak a nézőn múlik, hogy mit fog fel belőle és mit nem.
Harmadik (és talán a legnagyobb) pipa azért jár, amit sok sorozatban és filmben látunk, de mégsem fejtik ki eléggé: az pedig a halhatatlanság témája. Hiszen a legtöbben csak azt látják (meg sok médium is csak azt mutatja), hogy milyen baró dolog az, ha nem vagy képes meghalni – de a hátulütőivel csak nagyon kevés mű foglalkozik normálisan, és ez itt is tetten érhető. Látjuk Shidonál is, aki már olyan öreg és élt sokfelé, hogy elfelejtette, honnan is származik vagy hogy mi az igazi neve. Az ő útja a tipikusabbnak, vagy jobb szóval élve a gyakrbban ábrázoltnak mondható. Vele szembe ott van Riho (spoiler), aki frissen lett vámpírként a modern társadalom keretein belül próbálja elfogadni azt, hogy ő még akkor is egy kamaszlány lesz, amikor a barátai már két méterrel a föld alatt. Az őnála használt szavak és jelenetek pedig külön azt a tényt erősítik, hogy az öröklét nem egy jó dolog – csak ez van és valahogy el kell viselni.
Negyedik, és egyben záróakkordos pirospontunk pedig a zenéért és a grafikáért is jár (egész szép egy annyira nem nagy költségvetésű sorozattól), már aki nem grafikafüggő. A szinkron itt-ott hagy némi kivetni valót maga körül, de ez a végeredményben már nem sokat oszt vagy szoroz.
Egy kellemes kis hétvégi sorozatnak lehet tekinteni a Night Walkert, de persze a legtöbbel ellentétben ennek a sorozatnak azért mondanivalója is van, csak ügyesen észre kell venni.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
