Az MMORPG-nél talán csak a kártyajátékokat (TCG) szeretem jobban, legyen az élő vagy online, és bár a mega marketinget és az ezzel járó költségeket sem lehet teljesen kiküszöbölni, van kettő olyan a palettán (ami még nem szűnt meg), ahol nem kell sörpénzünket elverni legendás lényekre vagy erős varázslatokra. Íme az Eredan Arena és az Epic Cards Battle.
Az Eredan játékot feltehetően sokkal többen ismerik, köszönhetően annak, hogy több típusa is fenn van online berkekben. Van a megszokott felállás, hogy harcosok/varázslatok/csapdák/buffok, és szünet nélkül kell gyepálni a másikat, és van az, ahol csak harcosok vannak és egyfajta kockajátékként hívják elő az ellenfelek a képességeket szerencse alapon.
Mindkét verziónak megvan a maga pro-ja és kontrája: az elsőben lényegesen több a választék és az esély a taktikai kibontakozásra, ellenben az anyagi dolgok is legalább ekkora mértékben meghatározzák, hogy ki mit tud lehívni és milyen képességekkel tud élni. A másikban meg ugyan kevesebb a választék, de ezt ellensúlyozza az, hogy itt a sorsolás miatt a szerencsés kimenetelű párbajok esélye sokkal nagyobb – még egy alapvetően gyengének titulált paklival is –, és a taktikai részek itt sem elhanyagolhatóak.
Az Epic Cards Battle meg aztán maga a nagykönyve illő online TCG: több frakciós, különleges képességekkel rendelkező harcosok, legendás bestiák és gyilkosabbnál gyilkosabb varázslatok. A történet nem sokban tér el a megszokottól és ha valaki csak párbajozni szeretne, annak teljesen felejtős is, de maga a kis minivilág, amit ez a játék megalkotott, magasan kárpótol. A legtöbb online játékhoz hűen itt is van guild rendszer, evolúció és evolving, és a craft rendszerben sem kell csalódni, ha a sok kisebb kártyából esetleg egy új, erősebbnek ígérkezőt akarsz alkotni.
Akárcsak anno az Ayakashi–nál vagy a Blood Brothers-nél, ezeknél is nagyon hamar bele lehet feledkezni a játékba, de valahogy mégsem vesznek el annyi időt a kedves gamer életéből, hogy másra ne legyen ideje. Nem tudom, hogy egy játéknak mennyire előnye vagy hátránya az, hogy le lehet tenni – főleg akkor, ha később ugyanakkora lelkesedéssel lépsz be újra.
Akiknek még nem szívta le a többi online időtöltés az agyát, azoknak bátran tudom ezen kettő kis legendás lényes pókerpartit ajánlani, mert érdekesek, tartalmasak és kellően szórakoztatóak.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
