A film elején kiderül, mit jelent a sicario szó: Mexikóban a bérgyilkosokat nevezik így. A film főszereplője, ha egyáltalán meg lehet állapítani, ki az, nem bérgyilkos, inkább lelkiismeretes emberbarát, aki farkasok között találja magát. És persze ugyanannyira fontos szereplő maga a farkas is, de róla nem sokat tudunk meg, csak annyit, hogy egyszerre vad és vadász, akiben már nincs semmi emberi.
Nehéz eldönteni, ki is igazán a főszereplő és kinek a története a fő szál. Először Kate Macerrel (Emily Blunt) találkozunk, aki egy Arizona állambeli túsztárgyaló, és minden nap újabb drogügyletekkel kapcsolatos gyilkosságokkal, szabályos mészárlásokkal szembesül, amelyek eredete az államhatáron túl, Mexikóban van, odáig viszont nem ér el sem az ő, sem a főnökei keze. Az első jelenetben nagyon valósághű leleplezés történik: egy házban fegyveres bűnözőcsoportot és rengeteg befalazott holttestet találnak. Kate és a társa, Reggie (Daniel Kaluuya) heves hányingerrel és megdöbbenéssel reagálnak a helyzetre, aminek köszönhetően én is szinte éreztem a szagot és az émelygést. A film végig ezzel operál – minden egyes gyilkosságnak jelentősége van, és érezni lehet a feszültséget, még szinte a hőséget és a szagokat is. Igazából akciófilmről van szó, de olyanról, ami messzebb nem is állhatna a Nicolas Cage-Bruce Willis-Arnold Schwarzenegger típusú, hallgatag de eltökélt hős narratívájától. Nézőként a bizonytalan, megvezethető és sebezhető Kate-tel kell azonosulnunk. Őt követjük végig a filmben, mellette állunk, miközben mások harcolnak, és az ő perspektívájából nézve belátjuk, hogy tehetetlenek vagyunk.
Kate-et kinézi magának egy szövetségi ügynök egy rejtélyes, mexikói megbízatásra, és azzal győzi meg a nőt, hogy sikerül elkapni azt, aki a befalazott emberekért és hasonló szörnyűségekért felelős. Kate sejt valami nem tisztességes szándékot a háttérben – mert nyilván nem a testi ereje, a magabiztossága vagy a szakmai gyakorlottsága miatt figyeltek fel rá –, de az ígéret elég neki, hogy belemenjen a munkába, amiről már az elejétől kezdve semmit sem tud, csak dobálják jobbra-balra, mint egy huszadrangú kishivatalnokot, és semmi mást nem mondanak neki, mint a közvetlen parancsait. Kate naiv karakter, de okos. Azonnal feltűnik neki, hogy az akció vezetője, Matt Graver (Josh Brolin) sumákol és elhallgat bizonyos dolgokat, mégis a túsztárgyalónőt az emberek megmentése a további gyilkosságoktól annyira motiválja, hogy ha meg is kérdőjelezi a parancsokat és az őszintétlenséget, hagyja magát sodortatni az eseményekkel.
Persze a történetben van csavar is, és több váratlan esemény, információ bukkan fel, de ez csak azoknak fog tetszetni, akik nem bánják, hogy cserébe lassú a történetvezetés, és a film inkább pszichológiai hatásra épít, mint látványos harcokra (bár van az is, épp elég és pont hihető). Mert itt tényleg minden egyes életnek és minden gyilkosságnak súlya van, aki pedig gondolkodás nélkül lövöldöz az emberekre, azzal kapcsolatban ellenszenvet kezdünk érezni. Matt és szűkszavú, ismeretlen múltú, mexikói gyökerű társa, Alejandro (Benicio Del Toro) pedig pont ilyenek, és ráadásul túl későn áll össze a kép, hogy miért is vadásznak ők mindenáron arra a bizonyos dílerre, aki az egész drogmaffiát fenntartja. A díler családos ember, de ha azt nézzük, hogy egy bűnszervezet „falkavezére”, akkor az emberi oldalnak már nincs akkora jelentősége. Ugyanígy a másik oldalon álló, tulajdonképpen jó célért, a szervezet megszűnéséért harcoló Matt és Alejandro sem feddhetetlen, idealizált hősfigurák, hanem sötét múltú és indítékú figurák – farkasok.
Amikor megtudjuk az indítékokat és a bűnöket, amelyek mindkét oldalt ellenszenvessé teszik, még a „jókat” is, teljesen elveszünk a sokféle indíték és értékrend között. Végül arra jutottam, hogy ez szándékos, mert nem az a cél, hogy a néző állást foglaljon, hanem inkább az, hogy ne tudjon azonosulni semmilyen morális állásponttal (talán egyedül Kate humanitárius eszményével). Alejandro, a magányos vadász lesz az a bérgyilkos, akit a film címe ígér, és Kate mellett ő a másik (nem tipikus) hőstípus a filmben – ő az antihős, akivel valamilyen szinten még azonosulhatnánk is, amikor kiderül az indítéka, mégsem tudunk teljesen, mert amorális, megszállott gyilkos: csak az érdekli, hogy bosszút álljon. Időnként segít és támogatja Kate-et, aki mellette dolgozik, egyszer még meg is menti, de máskor, ha úgy kívánja az érdeke, gondolkodás nélkül lelőné. A film világában farkastörvények uralkodnak, elnyomva azt a józan tárgyalókészséget, amit Kate próbál érvényesíteni, de sehogy sem sikerül. Ezért adja neki Alejandro azt a tanácsot, hogy menjen el, és költözzön olyan nyugodt helyre, ahol a törvény még ér valamit: mert Kate nem farkas, és ez már a farkasok földje.
Szerző
-
Korábbi szerkesztő
Az internet, főleg a Youtube világának kóborlója, macska a holdon, valamint a lélek sötét oldalának kutatója.
