Csak úgy, mint a hetedik, a kilencedik szezonnak is fő témája a trauma feldolgozása. Csak míg pár évaddal korábban a lövöldözéssel kellett megbirkóznia az orvosoknak, most a repülőgép-balesetet és annak következményeit kell feldolgozniuk.
Bár a nyolcadik szezon azzal ért véget, hogy a lezuhant orvosok még mindig várják a segítséget, a kilencedik évad piszok módon nem azzal kezdődik, hogy megtalálják őket – ehelyett ugrunk egy-két hónapot előre az időben, arra a nap, amikor a harminc napja kómában lévő Markot lekapcsolják a gépekről. Azt, hogy mi vezetett el idáig, csak a szezon második részéből tudjuk meg: a kritikus állapotban lévő Mark előbb gyógyulni látszik, majd megadja magát sebesüléseinek; Cristina előbb katatón állapotba kerül, majd úgy dönt, otthagyja Seattle-t, és Minneapolisban próbálja tovább folytatni az életét; Derek kezét többször műteni kell, de még így sem biztos, hogy valaha is újra operálhat majd; Arizona sebe elfertőződik, és lábát térd felett amputálni kell; Meredith-ből pedig a gyakornokok legújabb réme válik.
Ám a baleset következményei túlmutatnak a testi és lelki sebeken: bár a biztosító felkínál egy összeget a balesetet túlélőknek, ők derek vezetésével úgy döntenek, hogy nem fogadják el azt – mivel az azt jelentené, hogy minden vizsgálat lezárul –, hanem inkább bíróságra viszik az ügyet. A nyomozás folyamán azonban kiderül, hogy a felelősség a kórházat terheli: Owen volt az, aki pénzügyi megfontolásból új légi szállítóval kötött szerződést anélkül, hogy ellenőrizte volna, milyen problémák voltak addig a kérdéses céggel, ráadásul a kórház szabályzata kimondja, hogy egy repülőn egyszerre maximum csak két szakorvos utazhat, ám mivel Arizona és Alex az utolsó pillanatban cserélt, a gépen végül három szakorvos utazott. Mindez viszont azt jelenti, hogy a hatalmas biztosítási összeget végül a kórháznak kell megfizetnie a károsultaknak.
Erre viszont képtelenek, hiszen azzal csődbe is menne az intézmény. Owen foggal-körömmel küzd, hogy megmentse a kórházat, ám ami előbb megszorításoknak tűnik, arról később kiderül, hogy az arra való felkészülés, hogy eladják a kórházat. Amikor pedig az orvosok megtudják, hogy egy kórházlánc venné meg a helyet, ahol gyakorlatilag gyártósoron gyógyítanák a betegeket, akcióba lendülnek, hogy megmentsék munkahelyüket. És Derekék erre egyetlen lehetőséget látnak: nekik kell megvenniük a Seattle Grace Mercy Westet.
Persze mindeközben mindenkinek megy a maga történetszála: bár látszólag Derek elsőre elfogadja, hogy soha többé nem műthet, ez később kisebb súrlódást okoz közte és Meredith közt, ám feleségének végül sikerül rávennie, hogy próbálkozzanak más műtéti módszerekkel is annak reményében, hogy Derek visszatérhessen operálni. Emellett öröm is éri őket: kiderül, hogy Meredith terhes, és bár a nő kezdetben fél, hogy ezt a babát is el fogja veszíteni, végül sikerül kihordania.
Cristina Minneapolisban végül összebarátkozik azzal az idős orvossal, Dr. Thomasszal (William Daniels), aki szakvizsgáztatta, és kapcsolatuk egészen odáig fejlődik, hogy Cristina mindent megtesz, hogy megmentse a férfit attól, hogy nyugdíjba kényszerítsék. Amikor viszont Dr. Thomas váratlanul meghal, Cristina visszatér Seattle-be. Újra a városban a nő próbálja újraéleszteni kapcsolatát Owennel, aki viszont benyújtja a válókeresetet – persze csak azért, mert így a baleset károsultjainak nagyobb esélye van arra, hogy megnyerjék a pert. Amikor Cristina erre rájön, mégiscsak újra összejönnek, ám boldogságuk nem tart túl sokáig: az évad vége felé Owen a szárnyai alá vesz egy kisfiút, akinek mindkét szülője súlyosan megsérült egy balesetben, Cristina pedig idővel azon kapja a férfit, hogy Owen szeretné örökbe fogadni a kisfiút, ha az árván maradna, amiből ismét rádöbben, hogy Owen csakis akkor lesz boldog hosszú távon, ha lehet gyereke.
Callie és Arizona kapcsolata kezdetben rettentő feszült, miután Arizona feleségét okolja lába elvesztéséért. Nem fogok hazudni, Arizona viselkedése nagyon idegesített ebben az évad elején, valamint ez volt az az évad, amikor minden szimpátiámat elveszítette ez a páros. Mivel az első pár részben Arizona csak durcázik és makacskodik, utána mégis javul a viszonya Callie-vel, és már azon gondolkoznak, hogy bevállalnak még egy babát, mikor is a szezon végén – meglepetés! Arizona megcsalja Callie-t egy random doktornővel, aki egyetlen műtétre érkezett a kórházba. Az ilyen eseteket – és embereket – egyszerűen gyűlölöm. Itt még csak nem is arról volt szó, hogy Arizona részeg lett volna és éppen veszekedett volna Callie-vel – mint volt az a helyzet nem is olyan régen Owennel –, hanem egyszerűen jött egy nő, aki tudta, hogy Arizona házas, aki ráhajtott Robbinsra, az meg hagyta magát elcsábítani. Már bocsánat, de szerintem ez a viselkedés undorító.
Alex közel kerül az egyik új gyakornokhoz – mivel a szezon több új gyakornokot is bemutat –, Jóhoz (Camilla Luddington), leginkább hasonlóan hányattatott gyerekkoruk miatt – a lányt ugyanis kisbabakorában magára hagyták, árvaházban nőtt fel, amit tizenhat évesen ott hagyott, a kocsijában élt, és így végezte el az orvosit. Kapcsolatuk kezdetben plátói, ám Alex lassan ráébred, hogy beleszeretett a lányba – Jo időközben azonban összejön egy nőgyógyász rezidenssel.
Bailey és Ben az esküvőjükre készülnek, ám jelen esetben pont a férfi az, akit jobban lázba hoz a közelgő házasság – ha Baileyn múlna, egyszerűen bemennének a városházára és aláírnák a papírokat. Ám barátai tanácsára Miranda mégis csak enged, és belemegy a nagy esküvőbe, ami azonban majdnem elmarad. Ugyanis a nagy napon Adele, a főnök Alzheimer-kórban szenvedő felesége vért hány és kórházba kerül, Bailey pedig rögtön rohan, hogy segítsen neki, effektíve lekésve saját esküvőjét.
Aprilt, miután nem ment át a szakorvosi vizsgán, plusz a kórháznak át kellett rendeznie kicsit a költségvetést, kirúgták, ám a szezon elején Owen mégis visszahívja. A nő kész identitáskrízisen megy keresztül, amiért többé már nem szűz, és megfogadja, hogy „újraszűzesíti” magát – csakhogy ez nem megy, és újra és újra ágyban köt ki Jacksonnal. Azonban miután egy ponton megijed, hogy teherbe esett, a teszt viszont negatív, April úgy dönt, hogy a kapcsolatnak véget kell vetniük, nem sokkal később pedig járni kezd egy mentőssel, Matthew-val (Justin Bruening), aki szintén megfogadta, hogy házasságig szűz marad. És akkor megint jön egy kis őszinteség-löket: ez volt az a szezon, amikor igazán meggyűlöltem Aprilt (bár a gyűlölni talán erős szó… maradjunk annyiban, hogy nem kedvelem). A csaj szimplán idegesítő, ez az egész elvakult, szemellenzős vallásosság pedig kifejezetten zavart, főleg azért, mert ezzel April magának gyártotta a problémákat – akkor is ragaszkodott hozzá, hogy ő bizony „szűz” lesz, amikor folyamatosan lefeküdt Jacksonnal és élvezte is ezt, utána viszont folyamatosan agonizált.
Még pár szó az új gyakornokokról, aztán le is zárom a cikkemet: csak úgy, mint anno Meredithék, az új „osztály” is öt főből áll kezdetben, közülük egyet, Jót már említettem. Mellette ott van még Leah (Tessa Ferrer), akinek rossz szokása, hogy mindenkibe halálosan beleszeret, akivel csak összefekszik, és meg van róla győződve, hogy az a személy az igaz – mondjuk ez csak a tizedik évadban vezet igazán problémákhoz. Shane (Gaius Charles), az egyetlen srác, az a típus, aki a tehetséget kemény munkával és lelkesedéssel helyettesíti, ám ha a dolgot nem mennek úgy, ahogy szeretné, hajlamos kicsinyes tettekre. Stephanie (Jerrika Hinton) kedves, ám egy kicsit önbizalom hiányos. Heather (Tina Majorino) pedig egy kicsit visszahúzódó, kicsit stréber, ám összességében aranyos.
Ahogy az elmúlt pár hónapban végigpörgettem a sorozatot újraértékeltem magamban a történetet – ráébredtem például, hogy mennyire lehetetlen Cristina helyzete, hogy Alex mennyire komplex egy karakter is, és hogy a sorozat legirigylésreméltóbb kapcsolata Baileyé és Bené –, és azt kell sajnos mondanom, hogy tulajdonképpen a kilencedik a széria utolsó értékelhető szezonja. A tízedik alatt – amiről már nem fogok írni, mivel azzal az évaddal már epizódonként foglalkozott a blog – már egyre lankadt a figyelmem, a tizenegyediktől pedig egyenes az út lefelé a lejtőn. Kár, de ez van – az ember vagy hősként hal meg, vagy megéri, hogy ő legyen a rosszfiú.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.
