Manapság nagyon divatossá vált szidni M. Night Shyamalant, pedig az író-rendező-producer minőségben mozgó férfinak igazán sok jó alkotást köszönhetünk. Bár nem Az esemény a kedvencem tőle (hanem a Lány a vízben), a történet magával ragadott, és újbóli megtekintésre sarkall folyamatosan.
Elliott (Mark Wahlberg) és felesége, Alma (Zooey Deschanel) menekülnek a láthatatlan veszély elől. Vajon terrortámadás vagy egy vírus okozza? Elliottnak, a biológia tanárnak más a véleménye a csak Amerika észak-keleti régióját sújtó megdöbbentő halálesetek futótűzként való terjedéséről. Az esemény elsőnek egy parkban veszi kezdetét, ahol az éppen arra járók mindannyian öngyilkosok lesznek, a lehető legszimplább és szenvedély nélküli módon, majd a közelben lévő építkezésről potyognak le az ott dolgozók.
Elliott és Alma házassága válságban van, most mégis együtt menekülnek, a férfi munkatársával, Juliannel (John Leguizamo) és kislányával. Julian azonban érdekes döntést hoz, és elválnak útjaik, miközben hárman haladnak tovább a talán biztonságot jelentő belső országrész felé, miközben a világ széthullik, az emberek sorra hallnak meg, és valami szokatlant visz a szél. Vajon van-e erősebb a természetnél, vagy az ember ismét igába hajtja azt?
Az esemény egy roppant érdekes alapelven nyugvó történet, melyet lehetne akár környezetvédelmi filmként is reklámozni. A figyelmeztetés adott, a méhek rejtélyes eltűnése, a növény- és állatvilág pusztulása, a természeti kincsek minél nagyobb fokú kiaknázása, miközben a pótlása nincs megoldva. Vajon hova jut így az emberiség, lesz, aki megállítsa? Shyamalan ezen kérdések mentén halad és egy olyan egyszerű, ám mégis nagyszerű válasszal szolgál, amire előtte nem sokan gondoltak: a növényzet. Tény, hogy a virágok és a méhek különös kapcsolatban állnak, és bár hajlamosak vagyunk csak legyinteni, azért a bolygónk flórája igazán kemény is tud lenni, ha akar.
Ugyan a film alapötletébe végérvényesen belezúgtam, sajnos a kivitelezésben már akadnak némi problémák. A casting nem túl combos: Wahlberget sosem tartottam jó színésznek (kissé aláztam is a Transformers 4-ben), de az a semmitmondó tekintet a legnagyobb pánik közepette kinyitotta a bicskát a zsebemben. Deschanelről azért tudom, hogy képes a színészkedésre, ám ebben a filmben nála sem mutatkozik nagyobb megerőltetés annál, minthogy meresztgeti az amúgy is igen nagy szemeit. Színészileg igazán Leguizamót lehet értékelni, aki igencsak kurta szerepet kapott a filmben.
Bár a színészeknek valóban nem lehetett túl könnyű dolguk, hiszen a forgatókönyv nem engedett nekik semmiféle mozgásteret az egysíkú és egyszerű karaktereik bőrében. Azt azonban el kell ismerni, hogy ebben a filmben nem az emberek a főszereplők, ezúttal ők „csupán” a közeg, és a növények azok, amik valóban „játszanak”.
A pánik fokozódása és a halálesetek mibenléte az, ami igazán durvává és pörgőssé teszi Az eseményt, annak ellenére, hogy a végével nem vagyok teljes mértékig kibékülve, kivéve az utolsó képsorok, azok ugyanis beígérnek egy olyan szintű változást az élővilágban, ami szintén megérdemelne egy egész estés filmet.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
- Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
- Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
- Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
- IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!