Zombik. Zombik mindenütt. Ennyit tudtam mondani az első öt perc után, amikor elkezdtem a No More Room in Hell névre keresztelt indie játékkal játszani. Az érzéseim vele szembe eléggé vegyesek, de még így pozitív szemlélője voltam eme, annyira már nem mai, de így is üdítő kis játéknak.
Már a cím is hívogató volt (egy kis tisztelgés a Holtak Hajnala ismert szállóigéje előtt), és már a trailerből lehetett sejteni, hogy itt nem kell eposzi és több módon összefüggő történetszálakra gondolni – mert akkor nem is lenne a No More Room in Hell az, ami. Alapséma (zombiapokalipszis) adott, és minden egyes pályán (mert, hogy nem csak egy van) a túlélésért kell menni az élőholtak végtelen és egyre gyűlő hordája ellen.
Pályából 3-féle van: az egyik (és ezt jobban szeretem), amikor el kell jutni A-ból B-be, hogy a hadsereg eltudja szállítani az egy, (co-op módban több) túlélőt, közben meg mászkáló hullák tucatjaival kell végezni, kisebb-nagyobb „logikai” feladványok közben (kezdőknek legjobb a Brooklyn vagy a Chinatown). A másik a védelmező pályák, ahol barikádokat kell felhúzni, és/vagy szemét módon ólmot pumpálni a kéretlen betolakodókba. Hát, ha egyedül vagy játékos, ezt nem nagyon tudom ajánlani. A harmadik meg, igazán nem is tér el annyira az első kettőtől, ellenben a két pálya egy-egy tisztelgés mind a Halloween, mint a Péntek 13 filmek előtt – játék közben majd megértitek miért.
Csakúgy, mint pályákból, karakterekből is többféle van, így nyugodtan lehet válogatni azon személyek közül, hogy milyen kinézetben akarsz meghalni, és zombiként visszatérni. Igen, ez egy nagyon jó húzás, amit már a ZombieU-ban (vagy ma már csak simán Zombie) is nagyon jól kijátszottak. Életünk nem sok van, a kötszer nem sokat ér (rohanás közben meg nem arra fogsz figyelni), így nagyon, de nagyon hamar átlehet kerülni a másvilágra, majd feltámadva lehet vadászni még élő csapattársainkra – már ha volt olyan.
És, akkor most eljött az idő, hogy ejtsek pár szót a No More Room in Hell „árnyoldaláról” is. Ugye manapság már megszoktuk, hogy az indie játékoknak is már majdnem olyan a grafikai színvonala, mint egy rendes „nem-indie”. Na, a NMRIH még a nagy hype-özön előtt keletkezett (nyilván nem annyira magas budgetből), és ez meg is látszik rajta – személy szerint nekem az élményből ez a kis dolog nem vett el sokat, de a grafikafüggők garantáltan szívrohamot kapnak, amint meglátják az első pályát.
Ha valaki vágyik, egy kis hétvégi kis csoportos (és ingyenes) zombi mészárlásra, annak bátran tudom ajánlani ezt a játékot. A Shotgun legyen veletek!
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
A szuronypuska a leghatékonyabb és leggolyóspórolóbb fegyver amit ajánlanék annak aki játszani szeretne evvel a játékkal.