Na, végre!
Egy munkanélküli színészt leszúrnak – méghozzá kilencszer – az otthonába, a saját konyhakésével. Némi nyomozás után kiderül, hogy a férfi abból tartotta fenn magát, hogy gazdag, férjezett nőket csábított el, majd titokban lefotózta légyottjaikat, ezzel alapot szolgáltatva a feleségeiktől már megszabadulni vágyó férjek válókereseteinek – úgy, hogy a házassági szerződés alapján a nő ne vihesse el a vagyonukat. A férfi nyomtatójából elő is kerül a legutóbbi áldozat fényképe, ám azon mindössze csak a nő derekán lévő tetoválás látszik. Mindeközben Castle azon igyekszik, hogy meglepje Kate-et első házassági évfordulójuk alkalmából – és végül még arra is sikerül rávennie a nőt, hogy szüneteltessék kapcsolatuk szünetét. Ryan és Espo pedig még mindig fúj egymásra a múltkori baleset miatt (amikor is Ryan fenékbe lőtte Espót), és ezért „párterápiára” járnak, ahol terapeutájuk azt tanácsolja, ne legyenek többé társak – vagy szerezzenek be egy „ütközőzónát”, hogy ne veszekedjenek. Na, és ki lesz az ütközőzóna? Hát persze, hogy Castle.
Ugye a múlt héten kifejtettem, hogy bár jó (nagyon jó) volt az epizód magában, mégis becsapásnak érződött, hiszen miközben jókat nevettünk a srácokon, a történet nem szentelt teret a központi problematikának, vagyis Kate és Rick kapcsolatának – és tette ezt olyan szinten, hogy Beckett benne sem volt az epizódban. Most viszont végre volt humor is, Castle is, Beckett is, és Caskett is.
Az epizód egyik mellékszála – Ryanék mellett, de róluk majd később – Castle és Beckett házassági évfordulója (ami, csak szeretném megjegyezni, a részben megadott dátumok alapján egybeesik Kate születésnapjával, és a szüleim házassági évfordulójával). Castle, aki soha, de soha nem adja fel – ami nagy erénye, véleményem szerint –, jó szokásához híven kicsit túllő a célon ezt illetően („nyomj meg”-gomb, konfetti ágyú, transzparens, stb.), ami nem kevés tündéri jelenethez vezet, amit remek színészi játék fűszerez, mindez pedig rettentő vicces jeleneteket eredményez.
Mindezen felül még rendesen bejátszik a Caskett-faktor is, sok a vágyódó pillantás, meg a „még mindig megőrülök érted” mellékzönge, viszont a „férjem egy idióta” pillanatokból sincs hiány. Az utolsó jelenet pedig nagyszerű, mind képileg – avagy így kell valamit szexivé tenni, anélkül, hogy az ember átlépné a tizenkettes korhatárt –, mind érzelmileg. Valamint ez a kis szcéna némi reményre is okot adhat, mivel úgy tűnik, Castle már sejtheti, mi zajlik a háttérben.
Ryan és Epso rettentő cuki volt! Még mindig kitartok ugyan azon állításom mellett, hogy egyáltalán nem vicces, ha valakit meglőnek, akkor sem, ha éppen seggbe lövik, azt meg kell hagyni, hogy az írók remekül kezelték ezt a fennálló helyzetet. Ryan és Espo durcázása és állandó vitáik remek alaphangot adtak az epizódnak, valamint ezzel, meg Rick és Kate szerelmének tényleges újrajátszásának segítségével sikerült elérnie az íróknak azt, amit nekünk elméletileg már az évad első részei óta éreznünk kellene: visszahozták (ha csak részben is) a korai szezonok hangulatát.
Ami magát az ügyet illeti – jól indult, könnyen követhető problémával, érdekes felvezetéssel. Jó volt, hogy először kicsit megvezettek minket, és az első gyanúsított – főleg a kihallgatása – is ügyes volt, de azért félúton kicsit behalt a sztori. Bár a marketingben elég nagy hangsúlyt fektettek arra – már amennyire észrevettem –, hogy Beckettnek be kell majd épülni a felső tízezer feleségei közé, hogy előcsalogassa a gyilkost, ez a motívum tulajdonképpen csak egyetlen jelenetig élt. A végső, nagy csavar a felvezetés ellenére nem ütött akkorát, bár a gyilkos szembesítése erősre sikerült.
Ezeken felül külön piros pont jár még Alexisnek a nagyszerű kémmunkáért – itt látszik csak igazán, hogy Castle kicsi lánya bizony felnőtt. Azt viszont továbbra is fenntartom, hogy Hayley karakterét kicsit jobban meg kéne alapozni, mert jelen pillanatban mindig csak úgy random feltűnik, és csak néha tudjuk, mit is keres itt éppen – bár aztán lehet, hogy szándékos ez a „homályos megfogalmazás”, ami talán egy nagyobb csavart készít elő.
Szóval végre, végre úgy tudtam megnézni az epizódot, hogy a végén azt mondhattam, hogy igen, na, ez tetszett. Ebben megvolt minden, amit a Castle-ben szeretek, és most már komolyan csak arra lenne szükség, hogy Kate-nek megjöjjön az esze, visszamenjen Rickhez, és minden bevalljon neki. és miután Rick már sejt valamit, és a jövő heti epizód a midseason finálé, erre jó esély is van.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.
