Aki hiányolta a srácokat az előző epizódban, az most örülhet. Megcsodálhattuk Finn Wittrockot frakkban és cilinderben, valamint Angela Basset is végre felbukkant a színen. Ha mindez nem elég, még egy nagy adag katasztrófát is előkészített az eheti rész az American Horror Story háza táján.
Miután Alex rájött, hogy Holdent már csak úgy kaphatja vissza, ha olyanná válik, mint ő, beadja a derekát a grófnőnek. Így már Holden is boldogan fogadja az anyját, aki pedig próbálja eközben tovább élni a normális életét. Vámpír orvosnak lenni viszont nem könnyű – bármennyire is el akarta ezt hitetni velünk a Twilight – és meggondolatlanul elindít egy kisebb katasztrófát, amikor az egyik páciensét a saját vérével gyógyítja meg. A kisfiú rendbe jön, de a következmények… nos, azt még mi sem tudjuk, mik lesznek, de a jelek nem túl biztatóak.
Eközben Donovan bosszún ügyködik, amihez kapóra jön az anyja ellen elkövetett gyilkossági kísérlet. Miután megmenti a nőt, elcipeli a grófnő volt szeretőjéhez, aki Donhoz hasonlóan bosszúra szomjazik. Ugyanis az öröklét nagyon egyhangú egy idő után, így a grófnő nem az első pulikutyáját hagyja magára egy új kedvéért. Ramona Royale (Angela Basset) Donovan elődje és Iris a tökéletes beépített ember számára, lévén mindenhol ott van, de senki nem vesz róla tudomást.
Mindez persze nem jelenti, hogy Iris élvezi az új helyzetet. Borzalmasan kiborul Liz (Denis O’Hare) és némi pia társaságában, amiért az öröklétet egy ilyen öreg és csúnya testben, félresiklott élettel kell töltenie. Liz, aki valószínűleg Iris egyetlen barátja, megértőnek bizonyul, és más megvilágításba helyezi a dolgokat, miközben megismerkedhetünk az ő történetével is – és gyanítom, erre már nagyon sokan kíváncsiak voltunk –, hogy miként került a hotelbe és hogyan varázsolt belőle igazi nőt Elisabeth.
Az epizód izgalmas, kissé sokkoló és szokás szerint eléggé feltáró és naturális volt. Kicsit viszont elégedetlen vagyok – az, hogy Alex felelőtlen, az egy dolog,viszont Elisabeth-nek, aki nem kevés ideje éli cicomás életét, több esze lehetne. Ha valakiből vámpírt csinálunk, azért felelősséggel tartozunk – és ugyanez elmondható a szeretőkről is –, különben egy idő után le fogják vadászni a fejünket. Nekem eddig a grófnőről nem ez a benyomásom volt, most azonban kezdek benne nagyon durván csalódni, amiért ennyire ostoba döntéseket hoz még ilyen idősen is – bár fogalmam sincs, hogy egész pontosan hány éves lehet, de tuti nem most múlt húsz.
Iris kis monológját viszont imádtam. Azt hiszem, ő az a karakter, aki bennünk sem hagyott túl mély nyomokat, és ha ki is váltott belőlünk valami érzelmet, az biztosan az ellenszenv volt. Viszont az események új alakulása, és az, ahogy megéli, sokkal közelebb hozta hozzánk őt, és némelyekben talán még némi szimpátiát is sikerült ébresztenie. Én egy kicsit megnyugodtam ezen a ponton, hogy azért nem egy teljesen elvakult bolonddal van dolgunk, akinek az egyetlen érzelme, hogy mániákusan imádja a kisfiát, hanem van benne egy kis komplexitás, és még fejlődni is képes.
Nem vagyok maradéktalanul elégedett, de azért izgalmas volt, és estére a fárasztó napom jó befejezésévé vált. Aztán hogy milyen katasztrófák törnek még ki, az szintén jó kis sztori lesz.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gonoszkodó sárkányboszorkány, egyben egyetemista tündérlány. Szeretem a fantasyt, a horrort és a pc játékokat. Őzike forever!
Korábbi cikkek
Film2021-09-12He’s all that
Dráma sorozat2021-02-21Frontier 1. évad
Dráma sorozat2020-07-05Spinning out 1. évad
Akciósorozat2020-04-3010 retro sorozat, amit újranéznénk