A baj most nem jár egyedül, ugyanis ez alkalommal két Odaát epizódot fogok górcső alá venni egyszerre, az elmaradást bepótolván. Baj igazából nincs is, hiszen a két héttel ezelőtti után ismét két meglehetősen jóra sikeredett résszel ajándékoztak meg minket az alkotók, amiből a negyedik számú, Baby címre hallgató felvonás még kissé formabontó is lett, a végeredmény azonban egy igen különleges negyvenöt perc. A Thin Lizzie pedig vérbeli Supernatural résznek mondható, de ebben is akad azért némi csavar.
A negyedik epizód elején a Winchester testvérek lazulhatnak egy kicsit, mert épp nincs fejlemény Amarával (Yasmeene Lily-Elle Ball) kapcsolatban, és úgy döntenek, kikapcsolódásként elmennek valahova kajálni, aztán egy bárban partiznak egyet. A pihenés azonban nem tart sokáig, mert a srácok furcsa halálesetekre lesznek figyelmesek, és nyomozni kezdenek. Végül kiderül, hogy olyan szörnyetegekkel állnak szemben, amikkel eddig még sosem találkoztak, és sokadik próbálkozásuk után sem tűnik olyan egyszerű feladatnak eltenni őket láb alól. A Thin Lizzie-ben, továbbra is Amara után kutatva Sam (Jared Padalecki) egy olyan gyilkosságról kap hírt, ami hallásra szellemekhez köthető, így Deannel (Jensen Ackles) ahhoz a házhoz igyekszik, ahol a tragédia történt, ám a helyszínen hamar kiderül, hogy nem olyan egyszerű az ügy, mint azt gondolták.
Érdekes volt megfigyelni, mekkora kontraszt van a két epizód között: míg a Baby egy meglehetősen lassú tempójú rész, addig a Thin Lizzie követi a szokásos gyilkosság-nyomozás-tetőpont-megoldás struktúrát, annyi különbséggel, hogy a sztori vége felé bedobnak az alkotók egy nem kis csavart. A Babyben igazából nem is az a lényeg, hogy mi történik – bár azok a lények tényleg nagyon creepyk –, hanem a tálalás, ugyanis az egész cselekményt az Impala szemszögéből követhetjük végig. Roppantul érdekes megoldás ez, mert azzal, hogy szinte végig a kocsiban vagy annak közvetlen közelében maradnak a kamerák, rendkívül beszűkül a karakterek mozgástere, mégsem érezzük ezt korlátozásnak; épp ellenkezőleg, emiatt lesz különleges az egész rész – nem véletlenül tornázta fel magát az első helyre IMDb-n. A Baby emelett másban is rekordernek számít, hiszen hosszú idők után ez lett az első igazán véresre és morbidra sikeredett Odaát epizód, és mindezt úgy érte el, hogy nagyjából csak az utolsó tizenöt percben történt verekedés. A Thin Lizzie-től talán nagyobb vérfürdőt várt volna az ember, de inkább a gyilkosságok hátterén és a lelki aspektuson volt a hangsúly. Az pedig, ahogy az írók összekötötték a szellemesdit a Sötétséges történetívvel, szerintem zseniális volt.
Határozottan tetszik az, amit Carverék eddig művelnek az évadban, úgyhogy én továbbra is csak azt tudom mondani, hogy szeretném, ha ilyen maradna a folytatás is.
Szerző
-
Szerkesztő
Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.
Trackback/Pingback