„Bármelyik világban is vagyunk, mindig te leszel az én hősöm!”
Még csak a harmadik résznél járunk az évadban, de már most annyi kusza szál van, ami, lassan de biztosan kezd összetekeredni, hogy szinte öröm nézni.
Hőseink tovább kutakodnak eltűnt emlékeik után, miközben Emma (Jennifer Morrison) próbál Killian (Colin O’Donoghue) kegyeibe férkőzni, hogy kiszabadítsa az Excaliburt a kőből. Kapunk egy jó adagnyi visszatekintést a Camelotban elötlött időből, ahol is David (Josh Dallas) hercegnek egy különleges gombát kell begyűjtenie az erdőből, melynek segítségével kommunikálni tudnak majd Merillen, aki mg mindig a fában sínylődik. A küldetés sikerrel jár, ám a gomba végül elvész, azonban Arthur (Liam Garrigan) megismerve David lovagias jellemét a próba során, a kerek asztal lovagjává üti őt. A különleges varázs gomba viszont megkerül, méghozzá Arthur kezében, akiről, lassan de biztosan kiderül, hogy nem is az, aki valójában.
Meglepő? Egyáltalán nem! Csak én vagyok ennyire naiv, hogy még midig meglepődöm azon, hogy ebben a sorozatban senki nem az, akinek mondja magát, főleg az új szereplők. Na, de kezdjük az elején. David Storybrooke-an attól szenved, hogy nem tud segíteni se a lányán, se a városon se senkin, ám amikor egy rejtélyes tolvajt kell előkerítenie, akit végül meg is talál, visszajön az önbizalma, ebben persze bájos felesége is besegít. A gombás kalandján is végig az a kétségbeesés látszik, mint a jelen időben, hogy olyan haszontalannak érzi magát, de végül akad feladat a számára. Úgy éreztem a rész róla szól, és ezzel nincs is semmi baj, hiszen olyan üzeneteket közvetít, mint például, hogy nem számít honnan jöttél, az a lényeg mivé válasz. Vagy, hogy a kiérdemelt munka meg hozza a gyümölcsét. Illetve, hogy nem a megtalálni kívánt dolog a fontos, hanem a keresés, a hozzá vezető úton.
Természetesen kapunk bőven a drága jó Sötét Úrnőből is, akiről most nem igazán tudom eldönteni, hogy milyen is. Így teljesen meg tudom érteni szegény Killiant, akinek halványlila gőze nincs, mit tegyen, vagy érezzen, vagy hogyan is viszonyuljon Emmához, csak abban biztos, hogy szerette azt, aki volt, és vissza akarja kapni, bármibe kerül.
Egy másik vonalon a titokzatos Arthurt ismerhetjük meg közelebbről, aki úgy tűnik, mindent és mindenkit képes országa érdekeiért feloldozni, de az utolsó tette után kicsit az az érzésem, nagyobb problémája is lesz hőseinknek, mint Emmát kifehéríteni.
Összefoglalva: Igazán izgalmas rész, egészen sok akcióval — bár a kocsi vs ló jeleneten még mindig szakadok — a tónál lévő fantom katonák nagyon tetszettek, bár nem voltak nagy riválisok. Mint írtam, a szálak kezdenek összegabalyodni, és ahogy ismerem a szériát, nemsokára ki is gabalyodnak. Aki hiányolja kedvenc cincogva nevető rossz fiúnkat, ne búslakodjon, ott virít Emma mellett krokodil formájában, ami még mindig nagyon szórakoztató. A kitisztult feléért sem kell aggódni. Nem lövöm le, de annyit elmondhatok, hogy a rózsa ismét ép!
Szerző
- Korábbi szerkesztő