A fantasztikus első évad után Az Alelnök második szezonja sem hagyott semmi kívánnivalót maga után. Még talán azt is lehetne mondani, hogy az előző nyolc epizód csak egyfajta bemelegítés volt a mostani tíz részhez képest, és egyáltalán nem lenne túlzás. Azt is büszkén kijelenthetem, hogy a Veepnek sikerült elfeledtetnie velem az elődjeit is, és immáron teljesen be tudott szippantani az a világ, amit a széria bemutat.
A fókusz továbbra is Selina Meyeren (Julia Louis-Dreyfus) és kiscsapatán van, akik minden nap a politika sokszor igen hullámzó tengerében próbálnak kormányozni úgy, hogy a vizet sokszor pont maga az Államok elnöke kavarja fel. Meyeréknek rögtön az évad elején egy komoly túszhelyzetet kell megoldaniuk a Közel-Keleten, ami ugyan a felszínen sikeresnek tűnik, ám ahogy egyre több részlet kerül nyilvánosságra, úgy sodorja egyre nagyobb bajba az elnökasszonyt. Ehhez hozzájön még az a tény is, hogy a média egyre jobban piszkálja Selinát a magánélete, különösképp az ex-férjével, Andyvel (David Pasquesi) való labilis kapcsolata miatt, ami szintén nem tesz jót az imidzsének – azok után főleg nem, hogy akár még az elnöki posztra is lenne esélye.
Először is muszáj említést tennem egy dologról, ami már az előző évadban is kicsit bökte a csőrömet: ugyan gyakorlatilag minden epizódban szóba jön az elnök, sőt, a karakterek a Fehér Házban is párszor megfordulnak, magát a „főnököt” sosem mutatják. Ebben a szezonban konkrétan volt egy olyan jelenet, amiben Selinát a saját alelnöki irodájában fogadta a sokszor csak POTUS-ként emlegetett államfő, ám az arcát még akkor sem láthattuk. Ezen a ponton biztos vagyok benne, hogy ez egy szándékos lépés az alkotók részéről, és nem azért emeltem ki, mert zavarna, hanem azért, mert kíváncsi vagyok, miért pont így döntöttek, és hogy lesz-e ennek jelentősége a jövőre nézve.
Amiről szintén muszáj említést tenni, az a szereplők teljesítménye. Amikor a bevezetésben azt mondtam, hogy az előző szezon a mostanihoz képest könnyed volt, abban az is közre játszik, hogy a karakterek kevesebb szorult helyzetbe csöppentek bele. Nos, ez a második évadra már egyáltalán nem igaz, hiszen sokszor vért kellett izzadnia a Meyer-bagázsnak, hogy mentsék az elnökasszony, valamint a saját bőrüket, így aztán előfordult olyan is, hogy nem úgy viselkedtek, ahogyan azt megszokhattuk tőlük. Dan (Reid Scott) és Amy (Anna Chlumsky) bénáztak, Jonah (Timothy Simons) és Mike (Matt Walsh) azonban rá voltak kényszerülve arra, hogy ne bénázzanak, Gary (Tony Hale) hűsége Selinához pedig kicsit megingott. A kilengéseknek azonban mind komoly okai voltak, és a humorhoz természetesen számtalanszor hozzásegítettek, ugyanakkor, ami fontosabb, megerősítették azt a csapatszellemet, amiről nem is sejtettük, hogy létezik ezen emberek között.
Remekül alakul, tehát a Veep, hiszen egy remek kezdés után egy még jobb folytatást tudott produkálni, bár nekem van egy olyan sejtésem, hogy még ennél is több van ebben a sorozatban.
Szerző
-
Szerkesztő
Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.
Trackback/Pingback