Nem tudom, mikor volt horrorfilm amin utoljára még tudtam félni – talán a Démonok éjszakája (1988) okozott kellemetlen álmokat – és, még ha az 1985-ös Démonok tuti, hogy nem üti meg a szintjét parában, gusztustalanságban mindenképpen beelőzi fentebb nevezett utódát.
„Temetőitek lesznek katedrálisaink, és sírjaitok a városaink.”
Filmünk elején válogatott emberek kapnak meghívást egy újonnan megnyitott moziba, egy cím nélküli film premierjére. Központi hősnőink Cheryl (Natasha Hovey) és Kathy (Paola Cozzo), valamint az idő jórészében akciózó fiú duó, Ken (Kral Zinny) és George (Urbano Barberini) is ezen szerencsétlen alakok egyikei. A film kezdete előtt a helyi nagyszájú barátnője Rosemary (Geretta Geretta) megvágja magát egy a falon lógó maszkkal – mindenki sejtheti, hogy ez miknek lesz az elindítója. A film pörögni kezd, az események mind a vásznon, mind az életben beindulnak, majd a démonok eljönnek –pont úgy, ahogy Nostradamus megjósolta.
Nem véletlenül hoztam fel Nostradamust, ugyanis a film is ezt teszi, kicsit ugyan bugyuta stílusban, de mégis érdekesen. A démonok eljövetele pedig ( ha eljuttok a végjátékig majd megértitek) hatásos, bár az utolsó pár mondatot, ami elhagyja az öregember száját, különösen nem oda illőnek éreztem. A szinkron nem rossz a korhoz képest, és a szereplők, bár eléggé silányul lettek megalkotva, a rájuk szabott szerepet szépen véghez viszik.
„Save our souls from the Heavens”
Mint mondtam ez a film annyira nem erős, mint a Démonok éjszakája, de az nem jelenti azt, hogy emiatt feltétlenül rossz is. Az alaphelyszín – a mozi – már maga külön megérdemel egy tapsot, szerintem eddig a Holtak Hajnala plázája mellett az egyik legjobb. Ha kell nagy és világos, de sok esetben átcsap szűkös, és (ami a legfontosabb) zárt területté, ami lassan de biztosan adagolja a szereplőkbe a pánikot.
Zenében is jól lettek összeválogatva a dalok, kezdve nyitó soundtracktől a Motley Crue – Save our souls című dalával bezárólag. Nem feltétlenül a félelemkeltés a fő céljuk, sokkal inkább a hangulatnak a fokozása, de azt remekül csinálják. A maszkmesterek kettő kisebb-nagyobb bakit leszámítva meg nagy csókokat érdemelnek.
Akit nem rettent el a film kora és az olykor kissé morbid jelenetek, annak bátran tudom ajánlani egy szép, őszi estére, pocpornnal és haverokkal karöltve. És akinek még azután is van kedve egy kis válogatott gusztustalansághoz, az nyugodtan veselkedjen neki a Démonok 2-nek.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
Trackback/Pingback