Oldal kiválasztása

Már egy éve is megvan annak, hogy olvastam egy ajánlót erről a könyvről, s bár eleve nem tűnt annak a tipikus, könnyed nyári olvasmánynak, azért én úgy gondoltam, hogy pont jó lesz, hiszen hiányzott is már valami tartalmasabb, de nem túl megterhelő, nem beszélve arról, hogy a témája tartósan felkeltette a kíváncsiságomat, noha most éreztem elérkezettnek az időt, hogy magát a művet el is olvassam. És igazam volt, mert ehhez a könyvhöz hangulat kell, egy életszakasz és legfőképpen idő, hogy az olvasó kellő érzékenységgel fogadhassa be mindazt, amiről ez a könyv szól.

Álomlista_Borítók

Brett Bohlinger 34 éves, és látszólag tökéletes és sikeres életére egyetlen árnyék vetül: szeretett édesanyja halála. Ám még fel sem ocsúdhat a megrázkódtatásból, mikor jön az újabb pofon: Anyja ugyanis úgy végrendelkezett, hogy nem juthat hozzá (amúgy elég jelentős) örökségéhez, ha nem teljesíti egyetlen éven belül a 14 éves kori önmaga által megfogalmazott álomlista megmaradt tíz pontját, vagyis hogy: „1. Legyen egy kisbabám. Vagy kettő. 6. Legyen egy kutyám. 9. Barátok maradni Carrie Newsome-mal örökre! 12. Segíteni a szegényeken! 13. Legyen egy szupermenő házam! 14. Venni egy lovat 17. Szerelembe esni 18. Hobbiból stand-up komikusnak menni 19. Jó viszonyba kerülni apuval 20. Legyek fantasztikus tanár!

álomlista2

Fontosnak tartottam idézni, mert épp ez a lista adja a történet sava-borsát, a zsenialitását az alapkoncepciónak, ugyanakkor ez a történet gyengepontja is. Hogy mi a gyengesége, azt nem kell magyaráznom annak, aki megpróbált már szerelembe esni – hova tovább, aki megpróbálta már megtalálni, az Igaz és viszonzott szerelmet, a „Legyen egy kisbabám” pontról és annak lehetőségeiről vagy lehetetlenségeiről pedig könyvtárak szólnak, mert hát nem is olyan egyszerű. Egy év alatt pedig, pláne, ha közben az ember az Igazit keresi… fölösleges idéznem a statisztikát, mert ez így is a valóság Mission Impossible-ja. Hogy az olyan eltörpülő apróságokról már nem is beszéljek, hogy mi a realitása egy tanári fizetésből egy év alatt fantasztikus házat venni, és emellett eltartani egy lovat és egy kutyát, még amerikai viszonylatban is. De persze ez egy könyv és éppen ezért joga van egy kis fantasztikumhoz, különösképp, amikor egy olyan aktuális és jelentőségteljes mondanivalót hordoz, mint az Álomlista.

A történet elbeszélője, a főszereplő, Brett. Tulajdonképp ő a legjobban, legalaposabban megformált karaktere is a történetnek, ő viszont nagyon erőteljesen és árnyaltan kidolgozott, ami különösen is szerencsés abban a tekintetben, hogy az Álomlista az ő jellemfejlődését mutatja be és ábrázolja egy idealizált, de nagyon aktuális kérdésfelvetés mentén. Hiszen a történet elején Brett egy anyagias, karrierista sznob egy közép-rossz kapcsolatban, hitevesztetten és összetörten, ám ahogy halad előre az álomlistával,  szépen lassan lehámlanak róla az évek taposómalmában rárakódott kemény rétegek és előkerül az igazi, érzőszívű Brett.

Ennek a jellemfejlődésnek a felgyorsított folyamata az, aminek az ábrázolása különösen jól megy az írónőnek, és amire az én-regény jelleg különösen jó közeget is teremt, hiszen a gondolatain keresztül látjuk a változó embert, a változó gondolatait, az átalakuló értékrendjét, de legfőképpen a már-már hús-vér, olykor kicsinyes, máskor fájdalmas, összetört, vagy vicces Brettet, az összes kis botlásával, kapálódzásával és szenvedésével, és ettől különösen szerethető, mert annyira emberien vergődik, annyira átérezhetőek a félelmei és a botlásai mögött meghúzódó indítékai, mintha az ember a kistestvére vagy a legjobb barátnője elbeszélését olvasná, ettől pedig különösképp otthonos lesz a történet.

álomlistához

A főhősnő mellett azonban rengeteg másik szereplőt is megismerünk, például közvetve az anyát, elnagyolt jellemvonásokból a lány két bátyját Joadot és Jayt, alaposabban az anyja végakaratát közvetítő ügyvédet, Brad Midart és a lány egyik legjobb barátnőjét, egyúttal egyik bátyja feleségét, Shelley-t, és néhányat a lány tanítványai közül, és az ő történetükbe és harcaikba is kapunk egy apró bepillantást, amitől még komplexebb és életszagúbb lesz a történet.

A kiváló jellemábrázolások mellett az írónőnek marad még ideje, hogy összerántson tömör egésszé egy szövevényes és fordulatos cselekményt, tele emberi drámával – és pár véletlennel, amelyek némelyike jól előkészítetten segíti a főhőst a céljai felé vezető úton.

Nagyszerűen bánik még az idővel, és a tempó is gyakorlatilag a könyv teljes egészében rendben van. Részletes és alapos, bőven kifejti az eseményeket vagy előzményeket ott, ahol éppen kell, de gond nélkül, egy balerina eleganciájával ugorja át azokat az időszakokat – olykor hónapokat – amelyek a cselekmény szempontjából elhagyhatóak, mindezt úgy, hogy sehol sincs egy döccenés, egy felvont szemöldök, ami az időrendet találgatná.

LNSÁlomlista

Az Álomlista legnagyobb értéke számomra irodalmilag, azon kívül, hogy egy remekül megírt, kompakt, érzelemgazdag történet, ami pazarul reflektál egy társadalmi jelenségre, a hitevesztett, kiégett felnőttkorra, az eredetisége. Az, hogy hiánypótlóan eredeti a koncepciója és korrektül kidolgozott minden sora, hogy a mi való világunkról, a mi kortárs problémáinkról szól egy delejes hangon és értéket képvisel. Mindamellett, hogy Lori Nelson Spielman mesterien forgatja a tollat és magabiztosan szövi a történetet, alkalmazva jó pár írói mesterfogást, és mer elszakadni a mostanában oly divatos futószalag-történetszerkesztéstől és egy olyan könyvet kiadni a keze közül, ami könnyen válhat időtálló darabbá, és amit nem fog egykönnyen elfelejteni az olvasó.

Szerző

SzÁgi
SzÁgi
Szerkesztő

“Ha az elme gondolatokra éhes, legyenek éles fogai” – mondja Volys a sárkány a Bamarre hercegnőiben.