Korábban sem voltam a hárem/ fordított hárem animék híve, és az utóbbi évek kínálata (Diabolic Lovers, Monster Musume) is csak erősítette bennem ezt az ellenszenvet. Most pedig sikerült ráakadnom erre a teljesen értelmetlen, idegesítő szereplőkkel, de alapjáraton nem rossz történettel operáló, agyrohasztó humorral rendelkező sorozatra, ami Witch Craft Works névre hallgat.
Történetünk szerint a boszorkányoknak két típusa van: az egyik, aki másokért használja az erejét, (persze teljes titokban), ők az ún. Alkotó boszorkányok, a másik típus meg csak saját maga miatt használja az erejét, ők meg a Torony Boszorkányok. Főhősünk, a teljesen átlagos srác Honoka Takamiya minderről semmit nem tud, amíg meg nem támadják, és az őáltala favorizált lány, az iskola szépe Ayaka Kagari boszorkányerejével meg nem menti. De innen nincs visszaút, több okból sem – egyrészről Ayaka sem akar elszakadni a fiútól, másrészről meg Honoka sem teljesen átlagos, csak ennek még nincsen a tudatában.
Most még viszonylag nyugodt vagyok, szóval csak feleakkora szidást fog kapni ez a sorozat, és a jó dolgokkal kezdem. A főszereplők totál semmit mondóak, ellenben bizonyos mellékszereplők különösen is ígéretesek, mint például Kazane Kagari, Ayaka anyja, Medusa, vagy éppen az ismeretlen eredetű lényként beazonosított White Princess Evermillion. Maga az alapfelállás, valamint a különféle mágiák bemutatása is remek – a kötelező elemi vagy idéző mágiák mellett helyet kap a tér/idő változtatás, a nekromancia, valamint a szokásos szörnyképességek (Medusa kővé változtató ereje).
Na, most – kötelező kézropogtatás – jön a pofonpárbaj! Hogy lehet az, hogy az egész animében csak két férfi szereplő van, és azok is totál inkompetens elmehuszárok?! Miért kellett itt is elsütni azt, hogy csini kiscsajok harcolnak óriásira növesztett plüssnyulakkal, medvékkel, vagy éppen csontsárkánnyal – mondjuk ez utóbbi még annyira nem is vészes. Miért kell kötelezően félreérthető mondatokat/jeleneteket beletenni egy olyan jelenetbe, ami enélkül sokkal érdekesebb/viccesebb/elfogadhatóbb lenne?! Miért kell benne yurinak lennie, ráadásul olyannak, ami miatt a főhős is rendesen kiakad? Miért kell minden második ilyen sorozatba egy bátyómániás kishúg?!
Ha ezek a dolgok nem lettek volna benne (vagy néhány másképpen tálalva) egy érdekes kis harcolós, romantikus sorozat lenne, de neeeem – muszáj volt már megint átesni a trójai faló túloldalára! Mondjuk, itt a többi háremmel ellentétben igazán csak három lány akarja Honokát kisajátítani, ki szívből, ki szándékból, de minden más szereplő is őt akarja, szóval a hárem címke tökéletesen illeszkedik rá.
Nem nagyon ajánlom lányoknak a Witch Craft Works-öt: vannak benne cuki dolgok (plüssbunyó a város közepén), de a fiúkat szerintem sokkal jobban leköti a benne lévő sok mellehúsa (vagy a lolifanoknál a nagy alföld mellkas szempontjából).
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
