Oldal kiválasztása

A nyár egyik legnagyobb blockbustere finoman szólva is hemzseg a logikai hibáktól, ahogy az már korábbi részeiről is elmondható volt alkalmasint, s bár nem tartom valószínűnek, hogy olyan kultfilmmé váljon, mint az első rész, ettől függetlenül imádtam.

Jurassic-World-Through-the-Teeth-Logo

A Jurassic World, mintegy húsz évvel a Jurassic Park után, szélesre tárta kapuit az Isla Nublaron, a nagyközönség előtt, sőt óriási forgalmú és hiperfejlett szórakoztató központtá nőtte ki magát, újraélesztett dínófajok seregének adva otthont. John Hammond örököse, Masrani (Irrfan Khan), legalább olyan pozitív életszemléletű és laza, mint elődje, ám valamivel óvatosabb, hiszen tanulni látszott a korábbi katasztrófából. A parkja vezetését azonban a gyönyörű és ambiciózus, ám rideg és fensőbbséges Claire-re (Bryce Dallas Howard) bízza, noha a biztonságosság tekintetében egy, a szigeten dolgozó ex-katona raptor-idomár, Owen (Chris Pratt), szavát tekinti döntőnek, aki nem csak sikerrel nevelte aránylag engedelmessé mindenki rettegett őshüllőjét, a Velociraptort, de azok kitörési kísérleteit is ügyesen megakadályozta, miközben igyekszik megvédeni vérszomjas kedvenceit attól, hogy a szintén ex-katona Hoskins (Vincent D’Onofrio) fegyverként használja őket.

jw5

Mivel azonban a közönségnek már semmi nem elég izgalmas, a tulajdonos kérésére Dr. Wu (BD Wong) és csapata összekotyvaszt egy, a valóságban sosem létezett dínófajt, az Indominus Rexet. Az iRex pedig nagyobb, gonoszabb, okosabb és antiszociálisabb, mint bármelyik dínó, akit valaha is hátán hordott a föld. Nem véletlen tehát, hogy Masrani direkt Owent kéri meg, hogy ellenőrizze az új példány kifutójának biztonságosságát. És itt kezdődnek a bajok.

Mindeközben pedig a mit sem sejtő közönség soraiban ott bóklászik Claire két unokaöccse, a dinómániás csodagyerek, Gray (Ty Simpkins) és az épp kamasz-undokságban szenvedő Zach (Nick Robinson), akik természetesen fittyet hánynak a biztonsági figyelmeztetésekre, amikor a világ legjobb mérnökeivel terveztetett, szuperbiztonságos zárkájából kitör az iRex, a pánik, és a hamisítatlan Jurassic-hangulat.

jw8

Hol is kezdjem? Mert ha minden logikai buktatón végig szeretnék menni, könyvet kéne írnom, nem cikket, de Jurassic World-öt nem is a következetesség kedvéért ül le nézni az ember. Összességében talán annyit mondanék: ha az emberszereplők legalább fele olyan ésszerűen gondolkodnának, mint az iRex, mindez nem történik meg, és akkor sajnos mi sem élvezhetnénk a történetet.

Nem tudok azonban szó nélkül elmenni a mellett, hogy képtelenség meghatározni, mit tekint elődjének a film, és mit nem. Az első részt, azt teljes mértékig, az világos, de a második és harmadik részről, mintha nem venne tudomást, amellett, hogy az ottani „eredményekre” (például, hogy a velociraptor nagyon is tisztán gondolkodó és erőteljesen szociális lény), erősen támaszkodik. Ugyanakkor az olyan kínos kérdésekkel, minthogy hogyan foglalták vissza a szigetet, vagy egy ilyen katasztrófa után, hogyan vették rá az embereket arra, hogy látogassanak el oda, nem foglalkozik. Előzmény szempontjából tehát nagy a köd, de valójában ez sem számít a moziszékbe süppedve, popcornt eszegetve.

jw10

Ami számít, hogy a látvány jobb, mint valaha, a klasszikus élmény keveredik a modern technológiával, a dínóink szupervagányak és annyira szerethetőek, hogy már-már nekik szurkolsz, Chris Pratt zseniális a rá osztott, melegszívű kalandor-túlélő-raptoridomár szerepében, Bryce Dallas Howard pedig jellemfejlődik és magas sarkúban futja le a T-Rexet, miközben a gyerekszereplők is rátalálnak a testvéri kötelék erejére saját túlélési kompetenciájuk mellett.

Szerző

SzÁgi
SzÁgi
Szerkesztő

“Ha az elme gondolatokra éhes, legyenek éles fogai” – mondja Volys a sárkány a Bamarre hercegnőiben.