Múltkor megismerkedtünk Andyvel és kedves kis játékaival, ám történetük nem áll meg, folytatódik egy új, az eddiginél veszélyesebb kalanddal.
Andy épp egy cowboy táborba készül indulni. Woody nagyon boldog, hiszen mindenkitől független egy teljes hetet tölthet gazdájával. Ám az utazás meghiúsul Woody számára, mert megsérül a karja, ezért Andy nem meri magával vinni, nehogy még jobban elengedje a varrás a karját. A cowboy figura felkerül a polcra és emiatt Woody azt hiszi, hogy hamarosan a kukában végzi. A polcon találkozik egy elfeledett játékkal Rekivel, a csipogó pingvinnel. Reki elmondja Woodynak, hogy ha egy játék a polcra kerül, akkor valószínűleg a következő útja vagy a bazár vagy a kuka lesz. A baj hamar be is következik, ugyanis miután Andy elmegy a táborba, Andy anyukája garázs vásárt tart, ahová a kis csipogó pingvint is elviszi. Woody megsajnálja barátját és próbálja megmenteni a bazárból, mikor is egy szerencsétlen véletlennek köszönhetően Woodyt elrabolja egy nem éppen szimpatikus kereskedő, hogy egésszé tegye gyűjteményét. A kereskedő lakásában találkozik Jessivel, és Aranyásóval, akik csak rá vártak, hogy vele kiegészülve egy neves japán játékgyűjtő kollekciójához tartozzanak, és múzeumban kiállítva arany életük legyen. Ám Woody kitart Andy mellett és mindenképp haza akar térni hozzá. Persze barátai sem tétlenkednek, élükön Buzz mentőcsapatot indít Woody megmentésére.
Azt hiszem a Pixar kijelentheti, hogy még folytatásokban is jó. Sőt, évről évre fejlődik. A történet új drámai pontokkal bővül, jobban megismerhetjük egy játék életét, jobban beleláthatunk, mi történik az elfeledett, elhasználódott darabokkal, amik megsérülnek, vagy már nem használják őket. A legmeghatóbb rész amikor Jessie mesél a múltjáról, hogy neki milyen szenvedéseken kellett átesnie. Az első részből sikerült mindent áthozni, ami erős. Az üzenet ugyanúgy maradt, sőt a gyerekekben tovább erősödik a ragaszkodás, hiszen megismerve Jessie életét, megint csak arra ösztönzi a gyermekeket, hogy ugyan ezt ők ne tegyék meg.
Woody barátai még mindig kelekótyák és vezetésre szorulnak, ám Buzz érti a dolgát és jól is csinálja. Tűzön vízen képes keresztülmenni azért, hogy megmentse Woodyt. Kedvenc Cowboy figuránk ez alkalommal viszont csapdába esik saját kétes érzelmeiben. Retteg attól, hogy úgy végezze, ahogy szegény csipogós társa, ám nem akarja elhagyni Andyt sem, emellett pedig ott van, hogy szeretne segíteni Jessie-éknek, hogy ne kelljen tovább a sötét dobozokban kuksolniuk. Woody vívódása valóban erős, és van súlya. Minden évvel, ahogy Andy egyre nagyobb lesz, megvan rá az esély, hogy egyre kevesebbet fog játszani, ahogy komolyodik, de Woody végül rá jön, hogy nem akar lemaradni a még megmaradt játékos évekről, és végig akarja nézni, ahogy Andy férfivá érik és végül sikerül helyesen döntenie.
Az ügyeletes rossz fiú ezúttal nem egy ember, hanem egy játék, akinek nem fogom elárulni a kilétét, de azt elmondatom róla, hogy joggal teszi azt, amit tesz, bár elég önzőek az érdekei még akkor is, ha csak a múltból merített sérelmei és félelmei irányítják. A történet tehát kielégítő. Ami tetszett, hogy nem tömték teli új karakterekkel, csak pont annyival, ami adott neki egy kellemes vérfrissítést. A rajzolás újabb lépcsőfokot lépett, és tényleg látszódik rajta a fejlődés, már nem bántja a szemem a grafika.
Összegezve: Piros pontos folytatás, méltó utód, és új lépcsőfoka ez a Pixar munkásságának. És ez még csak a kezdet. Mint ahogy az első részt, úgy ezt is csak ajánlani tudom, mind gyereknek, mind felnőttnek. Aztán csak várjátok ki a harmadik részt, ott aztán lesz ne mulass.
Szerző
- Korábbi szerkesztő
Trackback/Pingback