A múltkori beszámolómat azzal a reménnyel írtam meg, hogy a harmadik szezonra az alkotók kijavítják a korábban elkövetett hibát, és az új évad már teljes egészében élvezhető lesz – szerencsére imám meghallgatásra került, ugyanis a Kockafejek visszatért a széria elején megszokott frappáns és probléma mentes humorához, amiért anno beleszerettem.
A számítógépes triumvirátussal szokás szerint rengeteg érdekes dolog történik ebben az évadban is: Jen (Katherine Parkinson) találkozik egy „pokoli munkással”, aki a lakásán végez különféle karbantartási munkálatokat, Roy (Chris O’Dowd) és Moss (Richard Ayoade) megpróbál lehaverkodni pár focirajongóval, ám kiderül, hogy a meccsnézésen kívül más, igencsak furcsa szokásokkal is rendelkeznek. Aztán az egyik epizódban beüt a krach a számtech osztályon, amikor Moss beveri a fejét és rövid időre elfelejt mindent, amit az elektronikus kütyükről tud, Jen főnökével, Douglasszel (Matt Berry) hadakozik, Royt pedig egy félreértés miatt az utcára dobják a biztonsági őrök, ráadásul félmeztelenül.
Humor szempontjából talán ez volt eddig a legjobb szezon: nincsenek bugyuta részek, a múltkori kilengésre is adtak egy sajátos, de elfogadható magyarázatot, ezért jár egy hatalmas piros pont az alkotóknak. A „szokásosnál” most valahogy még több sírva röhögős helyzetbe kerültek kedvenc geekjeink, így eddig a hasfájást okozó jelenetek száma ebben az évadban volt a legtöbb. A múltkorival ellentétben most pont a finálé sült el a legjobban, amiben a kockák extra figyelmet kaptak – ez az epizód nemcsak hogy megmozgatta a rekeszizmaimat, de kicsit a szívemet is megmelengette.
A pálmát azonban egyértelműen az utolsó előtti rész vitte, amiben a karakterekkel együtt ismerkedhetünk meg a „Friendface” nevű oldallal, ahol ismerősöket lehet megkeresni és bejelölni, chatelni velük, játékokat játszani – egyszóval tökéletesen el lehet vele tölteni az értékes időnket, és pont ez a legnagyobb baj vele. Jen, Roy és Moss is arra használja a Friendface-t, hogy naphosszat nézegessék egykori iskolatársaik, exeik, valamint kollégáik profiljait, munka helyett beszélgessenek és farmos játékokkal bíbelődjenek, sőt, még akkor is ezen az oldalon keresztül kommunikálnak, amikor egymástól két méterre állnak. Szerintem mindenki sejti, melyik közösségi médiát parodizálja ezzel Graham Linehan és csapata, és teszi ezt a lehető legbriliánsabban.
Ezek után már csak az utolsó teljesen szezon, valamint a különkiadás van hátra – kár érte, mert a Kockafejek egy igazi gyöngyszem. Azonban még nem kell előre sajnálkozni, hiszen nemsokára jövök a negyedik felvonással.
Szerző
-
Szerkesztő
Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.
