Az eheti epizód sokkal jobbra sikerült, mint a múltkori, ám itt is nagyon érződik, hogy az alkotóknak már semmi új ötletük, vagy megvalósítható koncepciójuk nem maradt, így a régi, jól bevált módszerhez nyúltak ismét.
Tom Mason még mindig látomásaival küzd, ám azok ezúttal későn jelezték neki a közelgő éhínséget, így már nem tudott ellene tenni semmit. Az élelem hiánya pedig igencsak szélsőséges tettekre sarkallja az embereket, köztük Pope-ot és Sarah-t is, akik a folyamatos pók támadások során felhalmozott hullák sütögetésével próbálkoznak úrrá lenni a káoszon. Eközben Ben konzerveket talál, amiknek a származási helye reményt adhat a 2nd Massnek, csakhogy a már szinte óránként támadó éhező és kontroll nélküli pókok masszív támadás igencsak megnehezíti a barikádok mögül való kijutást.
Anthony, Danyt siratva még mindig szélsőségesen viselkedik, ami szokatlan módon Tomot egyáltalán nem zavarja, sőt, olyan, mint ki pártolja a kínzás és düh levezetés eme módját, ám Weaver összekapja a bandát egy remek beszéddel és mindenkit tettekre sarkall. Anne pedig azon fáradozik, hogy az éhezés során legyengült embereket ápolja, mialatt végig azon jár az esze, hogy mi lehet az a szokatlan bogár, ami megcsípte Tomot.
Természetesen ez az epizód is a Mason família körül forgott, ám végre valahára helyt kaptak a többiek is. Weaver beszéde egyszerre volt komoly lehordás és pozitív távlati terv, ilyet pedig már nagyon régen nem hallottunk tőle. Anthony dühe valahol érhető, hiszen kedvelte a tűzrőlpattant Danyt, ám kissé túlzónak érzem ezt a szintű meggondolatlanságot és agresszivitást egy olyan embertől, aki a kezdet-kezdete óta a 2nd Massel tart.
Az epizódban indokolatlanul sok akciójelenet zajlott le, és húsz perc után már kezdett unalmassá válni az állandó pók támadás, amit csodák-csodájára mindig visszavertek, áldozatok nélkül, meg senki sem fogyott ki a töltényekből – erre mondjuk Weavernek volt egy jó poénja. Ellenben az élelmiszer utáni vadászat igen izgalmasra sikeredett a szűk csatornával, a kietlen raktárhelyiséggel, és Maggie hihetetlen beszélőkéjével, aki ennek köszönhetően mentette meg a napot.
Az epizód vége felé végre pozitív dolgok is történtek, és kicsit bepillanthattunk a szereplők valódi személyiségébe, ez pedig már hosszú ideje hiányzott, ám a nagy csattanó, ami valószínűleg az évad főszála lesz már többször ellőt sztori, és nem igazán értem, hány bőrt akarnak még lehúzni ugyanarról a csavarról.
A Falling Skies sajnos már közel sem olyan erős vagyok okos széria, mint az első vagy a második évadban, de talán van még remény, hogy az utolsó szezonra tényleg összehoznak valami ütőset az alkotók, hogy a rajongók kellemes szájízzel búcsúzhassanak a 2nd Mass kalandjaitól.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
