Hűha, ez aztán nem semmi kezdés volt! A Briliáns elmék negyedik évada kritikus ponton maradt félbe, ami után tudtuk, hogy nehéz percek várnak majd a nézőkre és a karakterekre is, de ekkora problémára szerintem nem sokan számítottak. A Denial egy drámai jelenetekkel megtűzdelt, rendkívül izgalmas és érzelmes epizód, ami tökéletesen megadja az új szezon alaphangulatát.
Mike (Patrick J. Adams) az évadfináléban megkérte barátnője, Rachel (Meghan Markle) kezét, amire a lány igent is mondott. Egyelőre a párocska mindegyik tagja nehezen fogja fel azt, ami történt, abban viszont egyetértenek, hogy friss eljegyzésüket a munkahelyükön nem nagyon kéne hangoztatniuk. A cég tagjainak egy fontos változással is meg kell birkózniuk, ugyanis Louis Litt (Rick Hoffman) neve is kikerült az ajtóra, tehát Harvey (Gabriel Macht) után ő is a vezetőség tagja lett. A legnagyobb gondot mégis a Harvey és Donna (Sarah Rafferty) között dúló konfliktus okozza, ugyanis a város legjobb jogi titkárnője több, mint tizenkét év után hagyta ott Harveyt, és nem is akárkihez ment: egyenesen Louishoz pártolt át. Harvey nagyon azt a látszatot akarja kelteni, hogy jól bírja a helyzetet, ám a rész alatt többször láthatjuk, hogy ez messze nem így van, sőt, egy nap alatt kétszer is pánikroham tört rá, ami miatt pszichológushoz is fordult. Vajon Harvey képes lesz-e túltenni magát a sokkon és újra száz százalékosan a munkájára koncentrálni?
A nyitó epizód cselekménye nem tűnik annyira izgalmasnak, mivel túl sok minden nem történik benne, ráadásul szinte csak egy szereplőn van a fókusz. Azonban a rész nézése közben bármilyen negatív feltevésünk is volt, elillan. Gyönyörű karakterdrámát láthatunk ebben a negyvenöt percben, aminek a lényegét tökéletesen összefoglalja a cím: Harvey tagadja a történteket, eleinte meg van győződve arról, hogy Donna visszajön, csak össze kell szednie magát és meggyőznie – holott, mi nézők tudjuk, hogy ez nem fog bekövetkezni. Emelem a kalapom Gabriel Macht előtt, aki zseniálisat alakított. Tökéletesen ábrázolni tudta Harvey viselkedésének kettősségét: kívülről a rideg, már-már munkamániás énjét kellett hoznia, ám amikor magára maradt remekül elénk tárult belső vívódása. A pánikrohamos szcéna is annyira életszerűre sikeredett, hogy bizony az én pulzusszámom is megugrott tőle.
Ami a többieket illeti, hozták a szokásos formájukat: Mike ismételten kihúzta a céget a slamasztikából, Rachel személyisége továbbra is pozitívan fejlődik (neki is dicséret jár azért a nagymértékű önfeláldozást, amit ebben az epizódban mutatott!), Louis még mindig harap, mint egy tigris, Jessica pedig újra bebizonyította, hogy a jó főnöknek félre kell tennie a bizniszt és kicsit tudja ápolni beosztottai lelkét, ha arra van szükség. A megviseltség jelei Donnán egyelőre nem nagyon mutatkoznak, de tudjuk, hogy ő sem fogja egyhamar túltenni magát ezen a változáson, még úgy sem, hogy immáron legjobb barátját, Louist segíti.
A Suits ötödik szezonja tehát nagyon szépen startolt: volt itt izgalom, boldogság, sírás-rívás, gyomorgörcs és szívfájdalom, mindez pont olyan mennyiségben, amilyenben kell. Kíváncsian várjuk a folytatást!
Szerző
-
Szerkesztő
Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.
Trackback/Pingback