A sorozat második évada magasra tette a lécet, és mivel a kezdeti epizódot ketté szedték, ezért ezt igen szépen tovább vitte a szezon második epizódja – bár szokásom panaszkodni a cliffhangeres epizód befejezés miatt, itt el kell ismernem, nagyon ütött a dolog.
A kapitány, követvén a régi taktikát, miszerint az ellenségem ellensége a barátom, szövetséget kötött Andrew-val, Amy és az Olympia ellen. És ugyan nem együtt tervelték ki a despota kastélyának megtámadását, mégis külön-külön pontosan a stratégiailag fontos pozíciót vették fel. Chandler és csapata a város energiaellátását tervezte megbénítani, míg Andrew-ék alagúton keresztül Olympiába akartak feljutni. A két terv pedig tökéletesen passzol a másikba, különösen mivel két tiszt, Kara és Alisha, Dr. Scott és Tex is az épületben vannak. Így megkezdődik a harc a város feletti uralomért, vagyis pont az ellen.
Eközben a Nathan James legénysége sem tétlenkedett, hárman megszöktek az őrizet alól és a fegyverraktárba vették az irányt, mialatt Mike-ot olyan helyre zárták be, amit elfelejtettek kellően ellenőrizni, így akadt ott egy padló alatti járat. Még jó, hogy egy ilyen tengeri medvének a vérében van a hajó minden zuga, így Mike villámgyorsan olyan helyiségbe jutott, ahonnan szemmel tudja tartani legénységét, és még a segítségükre is lehet.
A mostani epizód volt talán a sorozat csúcsa: pörgött az akció, a logikus szálak végre összeértek, komoly és komplex jellemek csaptak össze, amikből Pazar jelenetek születtek. Már tavaly el voltam ájulva a sorozattól, most meg aztán végkép. Talán a legjobb jelenetek magához a hajóhoz köthetőek, ugyanis ott aztán tényleg figyelni kellett mindenre, hiszen a nem avatott szemnek ez igazi labirintus. Mike örömködései meg beszólásai meg aztán vitték a prímet – és most nem a Jayne Cobb rajongó beszél belőlem, de nem ám…
Alisha önmarcangolása érthető, és állapotában az ellenállás is, amit tanúsított, remélem a hölgy több játékidőt kap még, és ezt a szépen megkezdett drámai ívet tovább viszik az alkotók. Az ellenség lányaként nem várt akadályokba ütközhet majd a karakter, belső vívódását pedig az őt alakító színésznő, Christina Elmore minden gond nélkül el fogja tudni játszani.
A csúcspont egyértelműen Chandler és Amy találkozása, mikor mindketten kikelve önmagukból beszélnek, és végre Amy is azt mondja, amit gondol, nincsen semmi köntörfalazás – utolsó tette pedig egyszerre kiszámítható, és mégsem. Az okok, amik az Olympiához vezettek még mindig nem kerültek teljesen napvilágra, de aki csak kicsit is ismeri a történelmet, az pontosan tudja.
A sorozat ezzel egy komoly szál lezárást érte el, és emiatt kicsit aggódom is: vajon innen hova tovább? Most, hogy ismerjük a vírus gyógymódját, vajon miféle küldetés várhat még a legénységre?
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
