Végre itt a nyár, és az általam tavaly óta várt nyári sorozat a The Last Ship, ami egy gyengécske, ám ígéretes kezdés után magasra szárnyalt, és az i-re az igazán nagy pontot az évadfinálé tette fel. A cliffhanger most végre folytatódik, és kiderül, hogy a várost irányítók bármeddig képesek elmenni a maguk igazáért, csakhogy az ellenfelük ugyanígy tesz!
Amy Granderson (Alfre Woodard) mesterien hitette el Tom Chandlerrel (Eric Dane), a Nathan James hajó kapitányával, hogy a városban egy új közösséget hoztak létre, Olympiát, miközben minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy a fertőzöttek a lehető legjobb ellátásban részesüljenek. Így Chandler és Dr. Rachel Scott (Rhona Mitra) örömmel átadták a vakcinájukat, ám nem sejtették, hogy valójában Granderson csak az általa kivételezettnek tartott embereket óhajtja megmenteni, és egyfajta „megtisztítást” alkalmaz így a túlélőkön. A már betegeket pedig egyszerűen áramforrássá alakítja át.
Chandler végre egyesült családjával, ám az örömbe üröm is vegyült, mivel feleségéhez már túl későn ért oda. Az új ismeretekkel felvértezve, legénységének maroknyi tagjával, és családjával karöltve elindult az ellenállás fejéhez, hogy térdre kényszerítse Grandersont, és tegye azt, amire felesküdött: védje az amerikaiakat belső vagy külső ellenségtől egyaránt.
Eközben a hajót támadás alá vették, megrohamozták, és a legénységet bezárták, vagyis majdnem mindenkit, mivel egy baleset okán Mike Slattery (Adam Bladwin) és Quincy (Sam Spruell) a hídon maradtak, miközben a hajón minden zegzugot átkutatnak a betolakodók a vírusminták után. De a legénységnek is van egy két szava a bezártság ellen, és a kiszabadulási terv már készen is van, miközben a kivitelezés sem várat sokat magára hála néhány hős katonának, akik nem félnek kockáztatni – na, meg egy tudósnak, aki bátrabbá vált mindenkinél.
A sorozat ezúttal is egy nagyszabású kezdéssel indította az évadot, ám ezúttal szépen rámentek a dolgok érzelmi oldalára is. Még mindig bravúrosnak tartom, hogy a sok akciójelenet mellé simán becsúsztatnak valódi drámát és érzelmeket, ezzel pedig igazán komplexszé teszik a karaktereket, illetve lehetőséget adnak a nézőnek, hogy pihenjen kicsit. Tökéletes elegy ez!
Az első évad során kiderült, hogy érdemes várni, és nem egyből ítélkezni, így a Chandler családja körüli végkifejlet nagyon kíváncsivá tett, és jó pár elméletem akadt, mert talán ezzel is kívánják tovább vinni a sorozat történetének fonalát. Ezért is jár a piros pont, mert okosan, előre felépítgetnek szálakat, amikkel később lehet majd dolgozni.
A The Last Ship ezúttal is bebizonyította, hogy miért vártam annyira, és hogy miért vált a TNT nyári nagy bummjává, miközben a sokunk által igen kedvelt Falling Skies a süllyesztőben végezte. Járványügy, apokalipszis és akció rajongóknak nyugodt szívvel ajánlom a sorozatot, a többiek meg nézzék, mert tényleg jó!
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
Trackback/Pingback