Túl az évad felén több rég várt találkozásra is sor került az eheti Penny Dreadfulban. A keret persze a sorozathoz méltóan stílusos: jöjjön a bál!
Vanessa és Ethan aggódnak Sir Malcolm miatt, aki nem épp úgy fogadja a felesége halálhírét, ahogy várják. Valamilyen különös okból kifolyólag nem jut eszükbe, hogy boszorkányság lehet a dologban, de sokáig egyébként sincs idejük ezzel foglalkozni, mert nem sokára befut Dorian egy meghívóval. A fiatal szívtipró azt találta ki, hogy hivatalosan is bemutatja a közösségnek Angelique-et, egy bál keretében, ahol ott lesz mindenki, aki számít.
A történet szempontjából nagyon nem mindegy, hogy a főszereplők közül ki és hogyan jelenik meg, hiszen van jó pár érdekes szituáció – például Ethan még nem látta Lilyt, John még nem tudja, hogy Lily együtt van Victorral, és senki sem tudja, mi a kapcsolat Victor és John, illetve Lily között. A sorozat írói kiváló koktélt állítottak össze, ami ahhoz elég, hogy megfűszerezze az eseményt, de kellő feszültséget hagy a következő részekre is.
Lily találkozik Doriannel (mint tudjuk, korábban volt egy futó kalandjuk), bár a lány nem emlékszik, és talán Dorian sem, mindkettejüknek rémlik valami, és azonnal vonzódni kezdenek egymáshoz – nem kis bosszúságot okozva Victornak és Angelique-nek. Vanessa is összefut valakivel, akit nem ismer fel: Evelyn a teljesen agymosott Sir Malcolm oldalán jelenik meg. Rövid, de feszült beszélgetésbe elegyednek, ami azonban veszélytelennek tűnik. A boszorkányok anyja helyett Hekaté veszi kezébe az irányítást, és megtámadja Vanessát – ki tudja, hogy parancsra teszi-e, vagy saját szakállra kezd dolgozni.
Ethan az egyik olyan szereplő, aki berobbanthatta volna ezt a lőporos hordót, ő azonban elfoglalt a bál idején, ugyanis azt pont teliholdkor tartják. Bár biztos szórakoztató lett volna, ahogy belép a terembe, és meglátja a Doriannel táncoló Lilyt (hiszen mindkettővel volt kapcsolata), de így sem panaszkodhatunk. A farkas titkára végre fény derül, és valószínűleg a következő részekben tisztázzák, mik is a paraméterei ennek az átoknak. Mert lehetséges például, hogy a fogadóbeli mészárlást túlélő Mr. Roper is vérfarkas lett? Mindenesetre jól jön majd a segítség, akárhogy is legyen.
Természetesen a legnagyobb felfordulást John okozta volna a bálon – lett volna dühkitörés, gyilkolás, és egy egészen másfajta véreső. Úgy tűnik azonban, hogy nem Victor és Lily románca lesz az, ami felborítja John egyébként is ingatag lelki egyensúlyát. Mr. Putney megtoldja viaszbábu kiállítását egy hagyományos szörnygyűjteménnyel (freakshow), amely egyébként a korszakban tényleg elég népszerű volt. Sejteni lehet, hogy amikor John megtudja, kiket és hogyan szeretne mutogatni új munkaadója, nem lesz boldog.
A Glorious Horrors méltó a címéhez – mutatós, elegáns és megfelelő mértékben horrorisztikus. A sorozat ügyes tempóban építi a feszültséget, és ez is azon részek egyike, ahol elég kérdést hagyva nyitva ahhoz, hogy alig várjuk a folytatást, de ne érezzük, hogy nem jutottunk sehova.
Szerző
-
Korábbi szerkesztő
Lélekben nyugdíjas angol öregúr, félig vulkáni – suttogó falak és nyikorgó ajtók rajongója. Álommunka: Superman és/vagy nagymama szelleme.
