A Fedőneve: Puma pontosan egy olyan sorozat, amit Robin Scherbatsky, az Így jártam anyátokkal egyik főszereplője is kiemelt: a kilencvenes évek stílusjegyei bizony elég későn, majd’ egy évtizedes csúszással bukkantak fel hazájában. Bájos is, vicces is, rendőrös is – harmatgyenge szórakozás egy harmatgyenge pihenésre.
Josh Engel (Mickey Hardt) híres harcművész, oktató, és amolyan „helyén van a szíve”-ember, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint mikor egy túszdráma kellős középébe csöppen, ahol ártatlanok élete a tét, míg a gonosz terroristák egy rakás pénzt követelnek túszaikért. Engel ekkor szembeszáll a rosszfiúkkal, lerugdossa, vagy éppen lepofozza őket, és a nap hőseként megment mindenkit, erre pedig a rendőrség is felfigyel. Innentől fogva nem hivatalos tanácsadóként dolgozik a rend éber őreinek, de leginkább Jackie Winter (Susanne Hoss), és társa, Mahmet Schulz (Ercan Durmaz) keresik fel őt. Engel pedig az esetek többségében vagy megtalálja a helyes megoldást, vagy maga is besegít az ügyben, így keveredik be egy chippendale-maffiába, drogügyekbe, lövöldözésbe, verekedésbe, autósüldözésbe – meg úgy mindenbe, ami ezzel a munkakörrel jár.
Igen, a Fedőneve: Puma nem egy nagy eresztés, igazi maradék kilencvenes-évekbeli klisé hangulattal, ahol a jó mindig megkérdőjelezhetetlenül jó, a jó csaj pedig mindig megszerzi magának a kiszemelt férfit, miközben munkatársa egy igazi komikus alkat. Ezzel nagyjából fel is vázoltam mind az epizódok történetvázát, mind a főszereplők bonyolultnak kicsit sem nevezhető kapcsolatrendszerét. Schulz imádnivaló kis csacskaságaival igazi comic-relief karakter, ám esetlensége mögött egy csupaszív, és meglehetősen kemény jellem lakozik – egy kilenc epizódos sorozathoz képest nem is rossz, hogy a főszereplőknek több jellemvonásuk is van.
Engel és Jackie közötti szerelmi szál már az első pillanatban észrevehető, és bár a két színész nem nagy húzónevek a szakmában, azt el kell ismerni, hogy a két szereplő között remekül működött a kémia, és izzott a levegő – még mindig röhögök, hogy az Alkonyat főszereplő szerelmespárjának ez úgy sem sikerült, hogy ők valóban egy párt alkottak.
Az epizódikus bűnesetek azonban nem követelnek senkitől sem túl sok agymunkát, amolyan Columbo jellegű megoldásként, kb az első öt percben rájöhet mindenki az esetre, annak megoldására, és valamelyest a szereplők reakcióira is. Ám a Fedőneve: Pumát nem a végcél miatt érdemes nézni, hanem a nosztalgiafaktor, no meg a rövid epizódszám okán.
Ami viszont igazán ütős a show-ban, azok az akciójelenetek, de természetesen leginkább a verekedések. Nagyon jót tett, hogy egy igazi harcművészt szerződtettek le erre a szerepre, mert így nem csak hitelessé váltak a nézők szemében, hanem valódi, és látványos küzdelmeket tudtak képernyőre vinni.
A Fedőneve: Puma az, ami: könnyed és laza kikapcsolódás, ami még megmozgatja az agyat, de persze nem túlságosan, szóval elő a nosztalgiafaktorral, és a kilencvenes évekbeli förtelmes klisékkel, és szórakozzunk egy jót, amint Engel péppé ver mindenkit.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
