Patriot Brains. Szolgálunk és végünk. Hadd ne fűzzek komolyabb kommentáradatot a címhez, mert akkor a cikk olyan lenne, mint egy ementálira szaggatott céltábla. Bizony, az IZombie újra visszazökkent a régi kerékvágásba –humor, dráma töltet, és történet terén is –, így újabb vidám ódazengést fognak lekalapálni az ujjaim. Jöjjön a sorban a kilencedik rész, avagy még paintball is lehet veszélyes.
Ezúttal Liv egy korábbi spineres lövész agyát eszi meg, ami megint kivált nála kevés pozitív, és nem kevés negatív vonást. Eközben Major is „egyre közelebb jár az igazsághoz” – mert kilenc rész alatt eddig nem esett le neki szinte semmi a körülötte zajló dolgokból. Végül a mesterlövészi képességekkel megáldott Liv egy nehéz döntés elé kerül: jogában áll-e elpusztítani egy ártatlant annak érdekében, hogy a gonoszt elpusztítsa?
Nem mondok újat azzal, ha Liv mostani kisebb jellemváltozását én a The Exterminatorban tapasztaltakhoz hasonlítom – csak itt ugye bérgyilkos helyett egy katona (azt hiszem az volt) agya járkál a gyomrában. De úgy tűnik a traumás, eléggé lecsökkent érzelmi faktort elő kell hozni a katonáknál is. Jó, megértem, borzalmas dolgokat élhetnek át a harcmezőn, de egy alapvetően józanul gondolkodó ember agya nem igazán egy súlycsoport egy szociopata mészáros agyával. Valaki vágjon fejbe, ha esetleg tévedek.
Így visszagondolva, kissé ironikusnak is tartom ezt a két részt, mert remek kontrasztban állnak a Pilot-al, ahol Liv jelleme még teljesen más – jó, ott még azért ember –, és érdekes, hogy zombivá válása után megmaradt embernek gondolkodásban, de érzelmileg tényleg egy járkáló hulla szintjére került (főleg a harmadik részben). Később ez persze változik, de az agyakból elszívott képességek/érzelmek egyre nagyobb hatással vannak Livre és ezáltal a körülötte élőkre is.
A másik dolog, ami már hosszú ideje böki a csőrömet, az maga Major. Nem tudom, ki hogy van vele, de én minden jó külseje ellenére rühellem ezt a tagot. Jó, azt megértem, hogy Liv „halála” után nem sirathatta örökké, de hogy milyen hamar megvigasztalódott Corinne (Elise Gatien) mellett, az azért kissé már durva. Továbbá egy lángelmének sem tűnik igazán a tag: eddig alig esett le neki valami abból, amiről szól ez az egész, aztán meg csak csodálkozik, hogy összevert képpel távozik – ami mondjuk külön vicces. Hova is tettem a paintball puskámat?
Mindent összefoglalva és poént lelőve, a Patriot Brains egy érdekes kis rész volt – végre már nem véres cukormázban lubickol mindenki – és nem véletlenül hasonlította egy cikk az Amerikai Mesterlövészhez.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
Trackback/Pingback