Idegesítő párhuzamok, felesleges, művészi bevágások és unalmas, túlhúzott mellékszálak, mindez nyolcvan percben, ugyanis Shonda Rhimes valahogy kibulizott egy dupla epizódot.
Miután Meredith elmondja munkatársainak, Owen pedig Ameliának, hogy Derek meghalt, és lemegy a temetés – amit amúgy összességében úgy öt perc alatt lezavarnak –, Meredith este egyszerűen csak fogja magát, felöltözteti a gyerekeket, és lelép velük. Hónapokon keresztül senki sem tudja, hogy hol vannak, vagy hogy egyáltalán jól vannak-e – a nő mindössze egy cetlit hagyott, hogy biztonságban vannak, a telefonját viszont nem veszi fel.
Telnek a hónapok – folyamatosan ugrálunk előre a fontosabb ünnepekhez –, a kórházban pedig zajlik az élet. Amelia úgy tesz, mintha nem rázta volna meg bátyja halála, viszont idő közben egyre jobban szétesik. Owent behívják szolgálatra a frontra, és April is úgy dönt, vele tart, hogy új módszereket tanuljon – ám a három hónaposra tervezett küldetés végül sokkal tovább húzódik. Jackson és Jo egy súlyosan megégett nőt kezel, akiben, miután a férje elhagyja, egyedül szobatársa, a szintén megégett JJ tartja benne a lelket. Callie ismét összetalálkozik Dannel – a rendőrrel, akivel egyszer randizott –, aki egy súlyos balesetet követően a betege lesz. Dan továbbra is teszi neki a szépet, azonban Callie attól tart, hogy nem lesz képes megmenteni a férfi lábát. Richard és Catherine tovább mélyítik a kapcsolatukat, azonban úgy tűnik, nincsenek azonos hullámhosszon. Bailey és Ben összekülönbözik, mikor kiderül, hogy még a nő azon az állásponton van, hogyha olyan helyzetbe kerül, kapcsolják le a gépekről, addig Ben a csodában bízva azt szeretné, ha addig tartanák életben, ameddig csak lehet. Mindeközben pedig Alex próbálja utolérni Meredith-t – sikertelenül.
Egy kérdésem lenne Shonda Rhimeshoz: ez meg miért kellett? Azt megértettem volna, ha azért akar egy dupla részt, hogy rendesen elbúcsúzhasson Derektől, csakhogy az epizód nem erről szólt. Meg aztán, egy ilyen rész jól működik midseasonkor, vagy a szezon végén, de két résszel az évadzárás előtt? Ennek így semmi értelme, ha engem kérdeztek. Arról nem is beszélve, hogy annyira egyedire akarták csinálni ezt a részt, hogy a végén az egész szétesett.
Sok a mellékszál, amik a hosszú játékidő miatt ugyan elég sok teret kaptak, de így sem éreztem úgy, hogy rendesen el lettek volna mélyítve. Vegyük például April és Owen esetét: a francba is, elhúztak a háborúba! Érdekes dolgok történtek velük! És mi mit láttunk ebből? Két videóbeszélgetést April és Jackson közt, semmi többet. Mikor valami érdekes is történt April oldalán, arról végül nem hallottunk semmit, helyette viszont nézhettük a seattle-iek szenvedéseit. Srácok, itt egy nagy csavart hagytatok ki.
Emellett rengeteg minden csak úgy lógott a levegőben orvosi szinten: volt beteg, aki egyszer csak meghalt, és nem kaptunk rá semmi magyarázatot, hogy végül mi is történt vele. Meredith-nek is volt egy egészségügyi gondja, amit eszük ágában sem volt megmagyarázni – de be kellett rakni, hogy a sztorira lehessen erőltetni még egy felesleges párhuzamot, és még jobban le tudják nyomni a torkunkon, hogy Meredith pont olyan, mint az anyja, csak mégsem.
Folyamatosan jöttek a különféle bevágások Ellis Greyről és Derekről, legkülönfélébb szűrűkkel ellátva, hogy a jeleneteknek meglegyen a kellő flashback-feelingje, csakhogy nagyon kevés helyen értettem meg, hogy miért is kellenek ezek a szcénák. Mondjuk, összességében gondolom azért, hogy kitöltsék valahogy a játékidőt. De ha már Ellis, hadd mutassak rá valamire, ami nagyon idegesített: mikor még az évad korábbi részeiben feltűnt a körhintás motívum, és láttuk, ahogy Richard elhagyta Ellist – ami jelenetsor ebben a részben is feltűnt –, akkor Meredith anyját még Sally Pressman (aki harminchárom éves) alakította. Mikor viszont ebben az epizódban láthattuk, ahogy Ellis aláírta Maggie örökbeadási papírjait, már Kate Burton (aki meg ötvenhét) tűnt fel a szerepben, aki már a kezdetektől kezdve alakítja Meredith idős anyját – pedig a két esemény közt elméletileg csak pár hónap telt el. Erre nem figyelt senki sem?
Összességében pedig szimplán untatott az epizód – sok volt ez a nyolcvan-nyolcvanöt perc ahhoz, hogy egy ennyire szétkaszabolt, ugyanakkor viszont egyesével nem megfelelően felépített történet érdekes maradjon. Nem mellesleg pedig Meredith… Hát, igen, megint átmentünk szappanoperába. De én már semmin sem akadok ki.
Az volt igazából a baj ezzel az epizóddal, hogy teljesen olyan érzetet keltett, mintha ez lett volna a sorozatfinálé – hosszú volt, mindenkivel foglalkozott, és a végére szépen felcsavart minden szálat. Olyan érzés volt, mintha az írók azt mondták volna, hogy „tessék, itt a vége, fuss el vége”. És az az igazság, hogy sorozatzárásnak tulajdonképpen nem is lett volna olyan rossz – akkor is kicsit unalmas maradt volna, de az egész szerkezetnek több értelme lett volna. Meg mondom: a végére minden szálat lezártak. Viszont még van két rész az évadból, és még lehet, lesz még egy szezon…
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.
