Ismét elérkeztünk egy újabb évadfináléhoz, ám ezúttal nem sikerült elérnie a sorozatnak a második évad zárásának szintjét. Érdekes, ám kissé kiszámítható csavarok, előre látható tettek és szokatlan lezárás jellemezte a Vikings harmadik évadának utolsó epizódját.
Ragnar Lothbrok haldoklik. A király, mivel legjobb barátjától elszakítja a két különálló hit – vagyis a keresztény hitvilág és a viking mondakör –, a frankokat arra kéri, hogy kereszteljék meg, ezáltal a mennyben ismét találkozhat legjobb barátjával, a meggyilkolt Athelstannal. Bár a frankok kissé ódzkodtak a dologtól, azért belementek a béke és elvonulás fejében – meg persze egy rakás kincset is átadtak a vikingeknek, csak hogy menjenek már el Párizs kapuja elől. Ám ők, Ragnar hosszú betegségére hivatkozva ennek nem tettek eleget. Ragnar, még utolsó leheltével arra kérte Björnt, hogy keresztény temetésben legyen része, ebbe pedig a frankok is belementek, és egy keresztény misét celebráltak a székesegyházban. Viszont ezzel a tettükkel olyan dolgot szabadítottak el, amire nem számított senki sem.
Voltak nagyszerű momentumok a mostani epizódban, de a legtöbb jelenet inkább az időhúzást szolgálta, és csak csekély mértékben vitte előre a történetet, vagy nyújtott vizuális élményt. A már megszokott éteri és a viking istenek jelenlétét sejtető szcénák a korábbiakhoz képest egyszerűen kimaradtak, pedig talán ezek a legerősebb jelenetek a sorozatban. De legalább végre nem tettünk fölös kirándulást Wessexbe, amiért én igen hálás vagyok.
Minden bizonnyal az epizód legkomolyabb szcénája a Ragnartól való búcsúzkodás, mert itt egyesével láthatjuk szerettei reakcióját a harcos/kalandor/király elvesztésére. Björn az, aki belehelyezi apját a Floki által készített hajóba – emlékeztek még, hogy az első évadban pont az ő hajója vitte el őket az új élet felé? Lagertha, a szeretett volt feleség pedig még mindig szívében őrzi Ragnart, Rollo, aki immáron sokkal nyugodtabb és gondolkodóbb férfivá vált testvéri szeretettel búcsúzott Ragnartól, míg Floki pont a szeretet jegyében vált gyűlölködővé. Ez a jelenetsor gyönyörűen megmutatta, hogy a színészek miért is kapták meg anno a szerepüket, mivel mindegyikük kiváló teljesítményt nyújtott, és hitelesen adták elő a búcsú, fájdalom, szeretet és önmarcangolás legigazibb pillanatait.
Érdekes volt egymás után látni a viking és a keresztény temetési szokásokat: előbbi hangos, táncos és szabad, míg utóbbi letisztult, ájtatos és csendes. Ugyanakkor pont ez volt az a jelent, ahol kicsivel többet elidőzhettünk volna, és a készítők bedobhattak volna valamit abból a mesteri technikából, amivel a világok határait szokták elmosni – mint mikor Ragnar elbúcsúzott kislányától, vagy Floki megkapta az istenek jelét.
A Vikings harmadik évada felemás érzelmeket váltott ki belőlem, mert természetesen megint telve volt az évad érdekes történetekkel, meglepő csavarokkal, kulturális egymásnak feszüléssel, ám a második évadhoz képest a mostani nem alkotott akkor egységet, és nehezen mozdult el a végső cél felé a sztori. A negyedik évadot berendelte az otthont adó History, így jövőre is biztosan megkapjuk a tíz epizódnyi viking adagunkat.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
