Vártam már az ötödik évadot, és ahogy egye közelebb kerültünk a debütáláshoz, én bizony kezdtem kiugrani a bőrömből, hogy aztán most visszabújjak, és megpróbálja törölni emlékeimből ezt az epizódot. Túlzsúfoltság, és totál felesleges jelenetek, avagy így kezdett 2015-ben a Trónok harca.

Daenerys Targaryen már szinte magáénak tudja városát, ám egy merénylet során rá kell döbbennie, hogy a felszín alatt bizony sok elégedetlen lakozik, akik az ő vesztét kívánják. Hű harcosa visszatértekkor egy különös kéréssel fordulnak hozzá, amit Dany, hozzá szokatlan módon, testőrével vitat meg, aki pont ellenkező véleményen van, mint úrnője.

Tyrion és a Pók hosszú hajóúton vannak túl, amit a törpe végig egy ládába bezárva töltött, és ennek megfelelően nehezen mozog – de azért piálni még így is tud. A Póknak bizony már megvan a maga célja és terve újdonsült utazótársával, aki eleinte kissé szkeptikusan (vagy inkább világfájdalommal sújtva) fogad, ám egy név említése bizony kellően felcsigázza a már kissé ittas Tyriont.

Királyvárban Cersei és Jamie siratják apjukat, vagyis csak Cersei teszi ezt, aki, mint mindig, most is Tyriont okolja minden rosszért. De a királyság fővárosában nem állhat meg az élet azért, mert a király segítője halott, így az intrikák, hazugságok és ágyasok tovább szövik azt a halót, amit a Pók otthagyott.

A Fekete Vár lakói még mindig nehezen viselik a Baratheon csapat ottlétét, különösen John, akihez a király egy igen szokatlan kérdéssel fordul. Havas úrnak segíteni kell meggyőznie Mance Rydert, hogy álljon az igaznak vélt király oldalára, és népével együtt harcoljon érte.

Elég sokat írtam már az epizód cselekményeiről, de még így is csak a töredéke került említésre, ugyanis az alkotók szó szerint mindent belepréseltek ebbe az egy epizódba, így az egész súlytalanná és kissé érdektelenné vált. Azok, akik látták a trailert, vagy már jól ismerik a sorozat trükkjeit, pontosan tudják, hogy a szereplők miképpen fognak reagálni egy adott helyzetre, de mivel ennek a valódi kibontására semmilyen játékidő nem maradt, így az egész egy nagy katyvasszá állt össze.

Talán a legérdekesebb jelenet Tyrion és Pók között zajlott le, ám ezt meg a trailerben lőtték el az alkotók – bár kétségtelen, hogy a két szereplő olyan jól működik együtt, hogy öröm volt újranézni csipkelődésüket. A korábban oly’ erős jellemű Dany most kezd átmenni egy dacos hülyévé, aki nem hajlandó semmi kompromisszumra – persze, egy királynőnek annyira nem is kell ezzel törődnie, csak ha meg kívánja tartani a fejét a nyakán, hiszen a sárkányai mostanság kissé pipák rá.

Ismételten visszatért a sorozat alkotói gárdája a régi recepthez, nevezetesen, ha nem tudnak történetet mesélni, akkor legalább pucér fenekeket mutogatnak. Nos, nem, én kérem vissza a rendes történeteket és a plasztikus karaktereket! Az ötödik évad első epizódja bizony csúnyán leszerepelt nálam, amire csupán egy megfelelő szó létezik: unalmas!

Remélem ebben az évadban már nem látok több hasonlót.

Szerző

Catleen

Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.

Korábbi cikkek

• Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
• Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
• Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
• IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!