Még mindig nem tudom magamban hova tenni ezt az epizódot: epikus csatajelenetek, személyes válságok, és valami megfoghatatlan éter ötvözte, ami, ha jobban belegondolunk, a Vikings szíve-lelke.
Párizs, mesés kincsek otthona, a soha nem látott szépségű épületek által tarkított várost egy masszív és erős fal veszi körbe, melyet maga a folyó is megerősít. Párizs, a város, amit Ragnar ki akar fosztani. Párizs, a hely, ahol egy nő szíve erősebb, mint bármely harcosé.
Ragnar két szakaszra bontván embereit próbál bejutni a városba. A főkapunál Lagertha vezetésével egy kisebb csapat dolgozik azon, hogy betörvén a masszív ajtót, aprítsák a helyieket, ehhez pedig sok áldozatra, egy faltörő kosra, két erős lándzsára és még erősebb lovakra van szükség. De vajon Lagertha bízhat-e a mellé beosztott Kalfban, aki elvette címét és vagyonát?
Míg a kapunál erejüket megfeszítve dolgoznak a harcosok, addig Ragnar vezetésével megindul a hatalmas hajóraj a folyó mentén található falakhoz. Itt, Floki terveinek megfelelően faépítményeket toltak, amin keresztül a vikingek felmászhattak a masszív kőépítményen, hogy azon bejutva elfoglalhassák a város temérdek kincsét. Ám Párizs védői nem adják könnyen otthonukat és egy igazán gigászi csata veszi kezdetét, ahol mindkét felet hatalmas veszteségek érik. Floki, bízván az isteneknek tett áldozataiban, biztos a győzelemben, Rollo pedig olyan elszántsággal veti bele magát a harcba, amit régen láthattunk tőle, ám Björn, bizonyítási vágya hatalmas bajba sodorja őt.
Talán még soha ilyen kevés dolguk nem volt szövegíróknak egy epizódban. Gyakorlatilag a rendelkezésre álló idő nyolcvan százalékában alig beszéltek a szereplők, ám pont ez a kevés szó kellet ehhez a részhez, ami nem szólt másról, csak a csatáról. De mégis milyen csatáról! Minden jelenet egyszerre volt brutális, fennkölt, érdeke, durva, pörgős és nyugodt – és pont ez az az összetettség, amiért én nézem a sorozatot. A Vikings alkotói igazán nagyot gondoltak és mertek tenni, és bizony magasabb szintre emelték a sorozatot a csatajelenetekkel – a kiváló kamerakezelésért, és újszerű látásmódért pedig külön dicséret illeti őket.
Azonban bármennyire is élveztem magát a csatát, az utolsó pillanatai zavaróak voltak, majd a táborban történtek nagyon mélyre húzták le az amúgy igen kiváló epizódot. A szereplőkkel történtek inkább voltak önkényes megoldások a készítőktől, mint sem logikus döntések, vagy bekövetkezett tettek összessége. Ami Björnnel megesett az egy az egyben idegesítő volt, pláne a srác hozzáállása az egészhez. Lagertha és Kalf kapcsolatában komoly fordulat történt, ami még inkább emelte a karaktert a szememben – őszintesége és helytállása fantasztikus.
Sajnos megint nem múlt el epizód anélkül, hogy „megcsodálhattuk” volna Porrum hülyeségét. És emiatt nem csak az ostoba karaktert dorgálnám meg, hanem a készítőket is, mivel ha nem látjuk ezt a jelenetet, hanem minden csak akkor derül ki, mikor Björn hazatér, ezerszer ütősebb lett volna!
A Vikings mostanában igencsak felemásan teljesít, és erre az eheti epizód is ékes példa: a csata tévés bravúr, míg szinte minden, ami azután jött zavaró és felesleges.
Ja, és valaki vágja már fejbe Flokit!
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
