Négy hete megy már ez a sorozat, és eddig mindig tudtak nekem valami újat mutatni: agyevő, intelligens zombikat, zombi dealert, sőt még szociopata zombit is, de ez a legutóbbi rész, ami a Liv and let Clive névre hallgat még ezeken is túltett – kung fu zombik a láthatáron!
Na jó, poént félretéve, ez a kung fu dolog annyiból áll, hogy Liv megeszi egy ázsiai banda tagjának az agyát, és emiatt tesz szert erre a képességre, de persze epizódunk cselekménye most sem ennyiből áll. Miközben Liv próbálja szó szerint megemészteni azt, hogy élete szerelmének új barátnője van, közben az elfogyasztott agy, és a benne lévő emlékek miatt kezdi azt hinni, hogy Clive nem teljesen az a mintazsaru, akinek mutatja magát. Közben újabb zombi esetek ütik fel a fejüket, olyan emberek kezdenek élőholttá válni, akik gazdagok, és még inkább eléggé korruptok – kettőt lehet tippelni, hogy ki áll e mögött.
A Liv and let Clive-ban most nem is igazán az ügyön van hangsúly, amin dolgoznak, hanem Liz kapcsolatán a közvetlen környezetével: ugye az előző részben már megmutatta áldozatkésségét Dr. Ravi felé, Marcy-val való rövid haverkodása csúfosan ért véget, Majort meg hagyjuk. Őszintén, én nem értem a férfi logikát: ha látja, hogy ott van, és még él élete szerelme (többé-kevésbé), mi a búbánatos madárcsicsergős fenéért áll le egy új csajjal? Ezt valószínűleg sosem fogom megtudni.
Mind az előző epizód, mind ez a rész megmutatta nekünk, hogy milyen erős hatással vannak Livre az elfogyasztott memóriatárolók: nem csak emlékeket vesz át, hanem érzéseket, képességeket, amik bár nem maradnak meg a végtelenségig, de akkor és abban a helyzetben nagy hasznát veszi kedvenc boncnok zombink. Azonban szegénynek újra és újra szembesülnie kell új életének hátulütőjével: lassan, de biztosan kezdi elveszteni azokat, akik egykor fontosak voltak a számára. Szóval, hiába volt ez a rész is viszonylag poénokkal teli, itt is a komolyság mérce volt a súlyosabb – ami nem gond, de figyelni kell rá, hogy ne essen át a sorozat a ló túloldalára.
Mindent felboncolva és kielemezve a Liv and let Clive egy jó rész, poénokkal, némi érthetetlenséggel a részemről, és Blaine – aki valamiért a kedvenc szemétláda antagonistámmá nőtte ki magát – ismét megmutatta nekünk, hogy van értékesebb a pénznél: a kaja. Na meg persze a kung fu zombik!
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
