Jason Statham neve szinte már garancia a jó akciófilmre, ám a Válogatott gyilkosok a ritka kivételek egyike a színész rezüméjében, mert ugyan nem jó film, ám mégis korrektül osztják benne a pofonokat, szórják a golyókat, tombol benne a tesztoszteron, és még akad egy-két emlékezetes jelenet is.
Danny (Jason Statham), és bajtársa-mentora, Hunter (Robert De Niro) jó pénzért meggyilkolják a megbízó által kijelölt célpontokat, és korábbi kiképzésüknek hála, még az élesebb helyzetekből is rendre kihúzzák magukat. Azonban Danny úgy dönt, hogy ideje nyugdíjba vonulni ebből az igencsak veszélyes szakmából, de amikor értesül róla, hogy Hunter egy általa bevállalt majd elpuskázott meló miatt bajba, és fogságba került, ismételten előveszi fegyvereit, és segítségül hívva korábbi barátait, bevállalja azt a megbízást, amit Hunter elbukott – csakhogy ehhez a célpontokat védelmező Spike-nak (Clive Owen) is lesz egy-két szava.
A film állítólag megtörtént eseten alapul, és a sztori írója nem más, mint Ranulph Fiennes, aki valóban szolgált a brit seregben, ám a hivatalos szervek minden, a könyvben és a filmben felbukkanó cselekményt cáfolnak – ezek alapján ki-ki döntse el maga, mennyire hisz a történet igazságtartalmában. Mindenesetre a sztori nagyvonalaiban igen jó alapnak ígérkezett egy ütős akciófilmhez, amit még meg is támogat a színészek armadája. Csakhogy a Válogatott gyilkosok nem lett túl jó akciófilm, inkább egy amolyan egyszer megnézhető, korrekt, ám nem túl egyedi vagy nagyszabású alkotás.
A film valóban nem kívánt sok színészi kvalitást a szereplőktől. Statham olyan, mint mindig: balta arccal osztja a pofonokat, miközben kilő pár golyót, és mellesleg fel is szedi a csinos csajt, akit ez esetben a szintén geek kedvenc Yvonne Strahovski alakít. De Niro szintén hozza a tőle megszokott kemény, ám kissé megfáradt figurát, ám ezúttal nem képes viccet csinálni a karakterből, úgy, mint a Vérmesékben, hanem – vélhetőleg rendezői utasításra – teljesen komolyan kell vennie a karakter egysíkúságát. Clive Owen játéka már igencsak megkérdőjelezhető, végig az volt az érzésem, hogy valójában fogalma sincs róla, hogy mit csinál, és inkább a bajszát harapdálná az orra alatt.
A Válogatott gyilkosoktól persze nem fair dolog számon kérni a történet sablonosságát, a karakterek skiccszerűségét, és a nem meglepő fordulatokat, hiszen ez egy akciófilm, aminek azon túl, hogy rengeteget gyilkolnak benne, meg folyik a vér, valójában semmi tanulsága sincsen, és ez jó. Azonban pont ezek az akciószcénák adják a film igazi erejét és értékét. A látvány lenyűgöző, a kamerahasználat szinte átvonzza a nézőt a képernyőn túlra, és nem sokon múlik, hogy elkezdjük magunk is püffölni a képernyőt. Külön piros pont jár, amiért végre egy korrekt közeli fejlövést mutattak be, és azt, hogy ezt nem jó ötlet úgy megtenni, ha még állnak arrafelé mások is.
Aki ütős, ám nem túl bonyolult akciófilmre vágyik, annak tökéletes választás a Válogatott gyilkosok, mert kellően látványos, és igazi adrenalin bomba, de komoly mélységet vagy tanulságot senki se várjon tőle.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
