Oldal kiválasztása

Három évad nem elég a Híradósokból és hat epizód nem elég egy évadnak – szerintem minden valamirevaló Aaron Sorkin rajongó ezt szajkózza, na, meg valószínűleg szidja az HBO-t, mert elkaszálta ezt a zseniális sorozatot, ami úgy reflektált a társadalomra, hogy egyszerre jól leszidta és egyúttal megmutatta, hogy miképpen is lehet ezt jól csinálni.

hiradosok.s03.2

Most, hogy szinte minden szerelmi szál rendeződött, Will (Jeff Daniels) és Mac (Emily Mortimer) az esküvőjükre készülnek, és Don (Thomas Sadoski) és Sloan (Olivia Munn) végre járnak, a csapat közti harmónia kezd visszaállni és így mindenki újult erővel kezdhet bele a híradózásba. Vagyis kezdene, ha Neal (Dev Patel) nem kapna egy furcsa titkosítási kérést, az ACN csatorna léte nem állna dőlő oszlopokon, és ha a világ végre megbocsátana a Genováért.

Neal egy olyan dokumentum csomagra bukkan, ami egy hibás amerikai akciót taglal az aprócska Kunduban, és amibe többen is belehaltak, ám a srác tapasztalatlansága révén olyat kért a kiszivárogtatótól, ami miatt menekülnie kellett az országból, és ha nincs Will, illetve a jogi tapasztalata, akkor bizony sokkal rosszabb is lehetett volna a srác sorsa. Míg Neal bujkál, addig Mac minden követ megmozgat, hogy az anyagot leadhassák a sajtóban, ezáltal is biztosítva a srác biztonságát. De nem várt akadályba ütközik a potenciális új tulaj személyében, aki nemcsak ezt a hírt akarja leállítani, hanem az egész műsor struktúrát át akarja szabni. Közben Don és Sloan azon munkálkodik, hogy kapcsolatuk kapcsolatnak nézzen ki, mikor is beáll a fordulat és a HR-es elől bujkálniuk kell, és letagadni mindent – ám pont ez a próba erősíti meg kettejüket.

hiradosok.s03.1

A bevezetőmben említett hat epizódból igazából négy koncentrál a Híradósokban már megszokott hírekre, míg az utolsó kettő inkább amolyan búcsú a nézők felé – ám ez az elválás keserédesre sikeredett. A Neal körüli büntetőügyi és jogi adok-kapok valóban jó lépés volt az alkotók részéről, mindig mikor egy kicsit is reménykedtem a jóban, azonnal történt valami apróság, ami elterelte az egész ügyet, ezáltal végig sikerült fenntartani az érdeklődésemet. Ugyanakkor az ACN pénzügyi dolgai inkább már laposak és túlontúl ismerősnek bizonyultak, ebbe kizárólag Sloan Sabbith tudott belecsempészni egy kis színt.

Don és Sloan egyszerűen imádnivalók együtt, komolyan mondom rég láttam ennyire jól működő párost, ahol ezúttal a nő az okosabb, és furfangosabb, de ez nemhogy zavarná Dont, hanem még imponál is neki – piros pont Sorkinnak, mert megmutatta, hogy így is lehet! Kettejük legbájosabb jelenete a svédasztalos reggeli volt, ahol Don szedte össze a finom dolgokat, míg Sloan csak egy salátát, de valójában Sloan szépen átcsempészte a maga táljára a jobbnál-jobb falatokat.

hiradosok.s03.4

A keserédes vég több szempontból vált azzá: elsőnek is, maga a vég, hogy el kell válnunk nagyon szomorúvá tette a záró epizódot, ugyanakkor annyira fanservice-nek bizonyult, hogy kicsit megfeküdte a gyomromat. Értem én, hogy Sorkin egy nagyon szép és pozitív képpel akart elbúcsúzni, csak ez már túl gejre sikeredett, és emiatt a nagyon komoly és korrekt sorozat egy furcsa véggel zárult. Azonban jó látni, hogy mindenkinek jól alakult az élete, és hogy a jövőképe ilyen pozitív, így talán nekem is könnyebb elengednem őket (na, meg persze nem cliffhanger, és arról már eleget hangoztattam a véleményemet).

hiradosok.s03.3

Aaron Sorkin végérvényesen otthagyta a televíziózást és a sorozatgyártást és a mozifilmek világa felé fordul, ami nemcsak hogy szörnyű nagy veszteség, hanem a tévé aranykorában egyszerűen megengedhetetlen.

Szerző

Catleen
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.