Oldal kiválasztása

pingvin1

Bár a sorozatnak nagy rajongója vagyok (vidám arccal integet!), ez valahogy nem jött át.

Miután egy rövid jelenetsor folyamán szemtanúi lehetünk annak, hogyan is jött össze a nagy csapat – avagy hogyan mentették meg a még fióka srácok a tojásból még ki nem kelt Közlegényt –, rögtön ugrunk előre pár évet az időben. Elérkezett a Közlegény születésnapja, amit a Pingvinek különleges módon ünnepelnek meg: betörnek a Pentagonba. No, mondjuk nem az amerikai állammal akarnak packázni, csak a Pentagon épületében található egy kajaautomata, amiből kapható az a csodás sajtos csipsz, amit máshol amúgy már bevontak. Csakhogy a gépben nem csak nasit, hanem egy gonosz polipot, Dave-et – aki az emberek számára Dr. Octavius Vízagy néven ismert – is. Dave elrabolja a pingvineket, majd előadja nekik nagy szívfájdalmát: egykor ő is állatkerti állat volt, de minden helyéről kiszorították őt a cuki, bájos pingvinek, akik ellen bosszút esküdött, és akiket le kíván győzni találmánya, a Medúza Szérum segítségével. A Kapitányék azonban megszöknek Dave karmai – akarom mondani csápjai – közül, megkaparintva a szérumot is, a menekülésben pedig segítőtársakra is akadnak az Északi Szél nevű, fajok közti titkos szervezet egyik egységének képében.

pingvin2

Tény, hogy a Madagaszkár-filmek pingvinjei nagy karriert futottak be, és nem is véletlenül – hatalmas potenciál volt ezekben a militarista, röpképtelen madarakban, amit a stúdió ki is használt: egy közel százötven epizódos animációs sorozat készült el főszereplésükkel, no, meg Julien király és pereputtyának megtámogatásával. Ebben ez a pingvin elitalakulat nagyszerűen értett ahhoz, hogyan oldja meg a Julien – vagy önmaguk – okozta problémákat, ráadásul mindezt tizenegy perc alatt. A kilencven perces játékidővel viszont már kevésbé birkóztak meg.

Maga a történet éppen annyira komoly, mint azt az alaptematikától el lehetne várni, és ezzel igazából nincs is baj. Dave kellemes kis főgonosz, éppen annyira kelekótya, hogy rettentő szórakoztató legyen, ám azért el tudjuk hinni, hogy méltó ellenfele a pingvineknek. A cselekmény nagyon színes, nagyon pörgős, jó sok helyszínen játszódik, így hát a nézőnek esélye sincs unatkozni. És vannak jó poénok – nagyon jó poénok, mint például mikor Dave felhívja az Északi Szelet. Viszont attól tartok, a legjobb poénok elvesztek a fordításban. Én az angol verziót láttam, ezért nem tudom, hogyan oldották meg ezt a szinkronban (vagy hogy egyáltalán megpróbálták-e áthozni), de az eredeti szöveg rengeteg poént arra épített, hogy Dave szövegeiben random hírességeket nevezett meg („Helen, hunt them down!”, „Drew, Barry, more power!”, „Kevin, bake on!”). Nem tudom, hogy ezt egyáltalán lehetséges-e átültetni magyarra.

pingvin4

Most, hogy beszéltem arról, mi volt jó a filmben, jöhetnek azok a dolgok, amik rosszak voltak. Kezdjük talán ott, hogy idegesítettek a pingvinek. Nem vicc. A sorozatban is sokszor félrenyúltak, hülyeségeket csináltak (egyszer például azt hitték, hogy a Kapitány tojó), de amit itt műveltek, az már sok volt. Végig azt rágták tulajdonképpen a szánkba az alkotók, hogy a pingvinek csak remek elitegységnek hiszik magukat, valójában semmihez sem értenek – és így le is bontották az eddigi kánont. Kikérem magamnak – a pingvinekre igenis lehet számítani, hogy megmentsék a napot! (Jó, a végén itt is megmentik.) Ha pedig már a szájbarágásnál tartunk: volt karakterfejlesztő cél és tanulság, de az úgy nyomják le a torkunkon, mintha tömnivaló libák lennénk az EU-s szabályozás előtt.

Az Északi Szél jó ötlet, de nem használják ki eléggé. Bár látjuk, hogy egy hatalmas szervezetről van szó – egyszer még a főhadiszállásukra is bekukkanthatunk –, a sztori végig csak ezzel a kicsi, négyfős egységgel operál, ami áll Titkos ügynökből, a vezető szürke farkasból, Pukkancsból, a harcművész fókából, Evából, a hírszerző hóbagolyból, és Tizedesből, a fegyverszakértő jegesmedvéből. Titkos ügynök még elmegy, van némi jelleme, és érdekes, ahogy összecsap a Kapitánnyal, és még a Tizedes sem olyan rossz, hiszen cuki-mániája és kényszerevése aranyos humorforrás. Pukkancs viszont olyan lapos, hogy szinte semmi sem maradt meg bennem a szerepéből, Eva pedig a lehangoló, kötelező jelleggel beiktatott nőnemű lény, aki tulajdonképpen arra jó, hogy Kowalski belezúghat.

pingvin3

A sztori, mint ahogy azt már mondtam, kellően izgalmas, színes, és mozgalmas ahhoz, hogy lekösse a nézőt, a végén viszont már átlép az abszurd egy olyan tartományába, ami nálam kicsit kiverte a biztosítékot, és ami miatt azt mondom, ez a film gyereknek nem való. A másik nagy problémám a filmmel kapcsolatban, bár ez inkább szubjektív, hogy alig van benne Julien király – az egomén maki mindössze a film legvégén, egy röpke jelenet erejéig tűnik fel, Morttal az oldalán, és hiánya a film egész ideje alatt fájdalmasan érezhető.

Nem volt olyan rossz ez a film, többször jó kuncogtam rajta, és voltak tényleg jó ötletei, viszont megnyernie nem sikerült magának. Kissé erőltetett, felejthető alkotás lett, az alkotók, a pingvinek, az Északi Szél, és Dave, az ördögi zseni minden próbálkozása ellenére is.

Szerző

Orlissa
Alapító és főszerkesztő-helyettes

A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.