Az eddigi két felvezető jellegű epizód után most belecsapott a lecsóba a Vikings, és egy egyszerre harcias és okos, illetve éteri epizódot hozott össze az alkotói gárda.
Ragnar és csapat továbbfolytatja a hajtóvadászatot Kwenthrith hercegnő testvére ellen, ám míg Ragnar teljes biztos a dolgában, addig emberei kételkednek benne. Floki nehezményezi, hogy ezúttal is keresztényekért ontják majd vérüket, és úgy véli ezzel az ő isteneik elfognak tűnni a keresztényekével szemben. Vitáját Ragnarral Rollo oldja fel, aki tőle igen szokatlan módon észérveket használ és a közös múltjukra reflektál. Thorsten állapota óráról órára súlyosbodik, de nincs olyan erő, mely egy viking harcost visszatarthat a harctól, és a készülő útjáról a Valhallába. Bjorn és Porum szerelmes fiatalokként viselkednek nem sokkal a csata előtt, ezzel pedig nagy bajt hoznak majd a fejükre.
Ecbert király ajándékokkal halmozza el Lagerthát, ám az okos angol nem ékszereket vagy ruhákat vesz a harcos hölgynek, hanem egy újfajta ekét ajándékoz neki, amivel az övéi könnyebben és gyorsabban gazdálkodhatnak újdonsült földjükön – ez pedig igazi kulcsként szolgál Lagertha szívéhez. Eközben Judith és Athelstan „viszonya” tovább bonyolódik.
Kattegatban a vándor érkezése kicsit felbolygatta a kedélyeket, de Aslaug és Helga gyorsan megkedvelték a férfit, akinek varázslatos története megnevetette őket. Ám Siggyt már nem ilyen egyszerű levenni a lábáról, és a látónál tett látogatása teljesen új szintre emeli félelmét és kétségeit.
Igen sok esemény történt a mostani epizódban, de ez egyáltalán nem sűrített vagy nehezítette el az eseményeket. Ragnar és Floki szócsatája előrevetíti a vikingek legnagyobb félelmét az isteneik és a keresztény isten „csatájáról”, és bár Floki a maga furcsa és kissé nyers formájában adta elő, attól még igaza van, és Ragnar nemtörődöm jellege már-már frusztráló. De általában mindig ez történik a sorozatban, az évad elején Ragnar motivációját nehéz megérteni, aztán az utolsó epizódokban összeáll minden – ezt az előre gondolkozást és finom történetépítést kedvelem annyira ebben a show-ban.
A vándor, akinek már neve is van, Harbard (Kevin Durand, jaj, de imádom én ezt a színészt) olyan történetet mesél el, ami egyszerre szórakoztató és tanulságos, ám a végkifejlet teszi igazán ütőssé és ijesztővé. Úgy tűnik Harbardban van valami, ami nem evilági, és ez zavarja meg Siggyt. De vajon a férfi valóban jó szándékkal érkezett a városba, vagy igazából rosszat akar szállásadóinak, és jöveteléről ezért figyelmeztették a három nőt az istenek?
A termékenységi ünnep, melyet Lagertha levezényelt egyszerre volt éteri, bizarr és annyira hihetően viking, hogy megértem miért is borzadtak el annyira a király emberei. Ezen a héten elkényeztettek a futó sorozataim, remélem tartják ezt a pozitív tendenciát.
És egy jó tanács mindenkinek: ha látsz egy egyedül kószáló vikinget, fuss!
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
- Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
- Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
- Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
- IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!