Kezd olyan érzésem lenni, hogy az írók a jó poénokban még mindig dúslakodnak, csak éppen az alapötleteknek kezdenek híján lenni – így lehet az, hogy az eheti rész is három (plusz egy picike) erős, ám egymástól teljesen független kis történetből állt, kissé mozaikos hatást teremtve.
Sheldon és Amy úgy dönt, itt az ideje új szintre emelni a kapcsolatukat, aminek nevében elhatározzák, hogy vesznek egy teknőst. Az állat megvásárlása közben azonban Sheldon elejti, hogy jelentkezett a Mars kolonizáló programra, amiről persze Amynek nem szólt. Leonard ajándékot vesz Pennynek a szexboltban: egy hatalmas vásznak némi testfestékkel, hogy akció közben, a testükkel festhessenek. Raj egyedül marad Emily lakásán, ahol titokban belenéz a lány fiókjába – aminek leszakad az eleje.
Az epizód súlyának nagy részét Sheldonék szála viszi, ami szerencsére elég erős is ehhez a feladathoz. Nyitójelenetüket szépen eltalálták: viselkedésükből teljesen az jön le, mintha tényleg valami nagy dolgot akarnának bejelenteni – mondjuk egy eljegyzést –, de persze mi, nézők, ismerjük a karaktereket annyira, hogy tudjuk, nem ez a helyzet. Az egész Mars expedíció-szál szépen, karakterhűn sikerült – amúgy érdekes egybeesés, hogy a Castle is éppen a múlt héten foglalkozott ezzel a témával –, a poénok jók voltak, bár néhol kicsit erőltetettek. A konfliktus megoldása pedig nagyon sheldonos.
Leonardék története aranyos, merész, jó alapötletre építkezik, viszont onnantól kezdve, hogy elindul, a végletekig kiszámítható. Az mondjuk cuki volt, hogy az elején Leonard mesélt a szexshopos élményeiről, valamint az is, ahogy Penny kifejti, hogy legközelebb inkább ő is vele megy. De ami azután következik, az… hát, nem rossz, csak éppen felejthető. Viszont a William Shatner-es poén azért ütött.
Raj szála jó… is lehetett volna, ha több teret kap, így viszont kifejtetlen töltelék. Mindig élvezem, mikor Emily feltűnik, úgy is, hogy mindig borsódzik tőle kicsit a hátam – ami jellemvonását amúgy gyönyörűen használják az alkotók –, és örültem volna neki, ha ő és Raj kicsit több játékidőt kap. Alapból a sztoriban lett volna annyi szufla, hogy jobban kifejtsék, így viszont csak felvezették, belenyomtak pár cuki poént, aztán leejtették, anélkül, hogy rendes lezárást adtak volna neki. Howardot és Bernadette-et is annyira hozták be, hogy telefonon beszéltek az Emily lakásán magára hagyott Rajzsal, viszont legalább így is sikerült bedobatni velük pár jó poént. Mondjuk abból már kezd kicsit elegem lenni, ahogy Howard néha Bernadette-tel bánik – ez már nem vicces, hanem egyszerűen kínos.
Szóval részleteiben nem volt rossz ez a rész, önmagukban tetszettek a kis sztorik, több helyen jót is nevettem, viszont összességében elég felejthető volt ez az epizód. Sheldon Mars-ambíciói elég jól lettek bemutatva ahhoz, hogy az a szál emlékezetes maradjon, a többi viszont vagy ötlet-, vagy időhiány miatt, attól tartok, nagyin hamar a feledés homályába fog veszni.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.
