Oldal kiválasztása

A mostani epizódban csapongtak az érzelmek, kicsit túlcsordult a vallásos áhítat, talán picit zsúfolttá is vált emiatt a műsoridő. Ja, és majd elfeledtem: elkezdődött a háború!

the100.s02.e14.1

Bellamy léte lelepleződött a hegy belsejében, így a srácnak megint olyat kellett tennie, amit nagyon nem akart: de vagy ők, vagy ő. Bellamy okosan segítséget kért Maya apjától, aki a szellőzőrendszeren keresztül utat mutatott neki a savas köd központjához. Ezalatt Raven és Wick azon dolgoznak, hogy mivel is lehetne semlegesíteni a ködöt, ám az információk hiányában nincs könnyű dolgok, leginkább csak találgatnak, amit bár Wick igen murisnak gondol, Raven már nem találja annyira szórakoztatónak, pláne mivel igen nagy a tét.

Clarke még mindig nem jutott túl döntésén – ami nekem különösen tetszik, hiszen több száz ember veszett oda a rakétatámadás alatt, és ezt valóban lehetetlen feldolgozni –, ám Lexa látszólag gyorsan túllépett a dolgon, és tette azt, amit mindig tenni szokott, védte önmagát és azt, amiben hisz. Azonban Octavia kideríti az igazságot, és ezzel veszélybe sodorja a két vezető titkát, amit Lexa igen rosszul kezelt. Szerencsére Clarke azonban kezdi visszanyerni önmagát, és ezáltal hidat képez a szinte érzelemmentes Lexa és a túlontúl is törődő Abby között.

the100.s02.e14.3

Jaha és igencsak fogyatkozó csapata még mindig a sivatagban rostokol, ráadásképpen belefutnak egy aknamezőbe, ez pedig némelyeknek halálos lesz. Jaha természetesen megint előveszi, a szinte már vallási áhítattal fűszerezett küldetéstudatát, amiben hinni már nem igazán lehet, ám ha már eddig eljutott az ember… – plusz ott van Murphy, a sorozat egyetlen humorforrása, aki igen érdekes személyiség, és nagyon kíváncsi vagyok sorsa alakulására.

Az epizód most leginkább Lexa és Clarke kapcsolatára koncentrált, ami remek, mert a két vezető játszmája még koránt sincsen letudva, és bár most egy oldalon harcolnak, a kultúrájuk és származásuk jócskán nyomot hagyott jellemükön. A két szereplő érzelmeinek kiteljesedése igen szép motívum, és lássuk be, ez már igencsak sejthető volt a korábbi epizódok alapján – ráadásul mindketten tökéletesen reagáltak az adott szituációban. Clarke és Octavia viszonya igencsak megromlott, ezen nem is csodálkozik senki, ám groteszk módon a konfliktust valamilyen szinten Indra oldja fel – igen, én is meglepődtem.

the100.s02.e14.2

Bellamy küzdelme a hegy belsejében még nem ért véget, és az alapján, hogy már napok óta ott van, én megszavaznék neki egy kis alvást, vagy legalább egy kellemes fürdőzést. Azt azonban el kell ismerni, hogy a srácnak vág az esze, mint a borotva, és tetszik, hogy kidolgozott egy b-tervet is – arra ugyanis minden esetben szükség van, pláne ha emberek élete a tét. Raven és Wick jelenetei kellően viccesek, és a köztük felgyülemlett feszültség levezetésének módja is érthető – piros pont, mert ezt nem húzták túl az alkotók.

Akivel még mindig nem tudok mit kezdeni az Jaha, és az ő világmegváltó és messiásokat megszégyenítő tervei. Megértem miért követik őt a többiek, hiszen nem kis utat tettek meg már, de az a sok agymosást megszégyenítő szöveg, amit lenyom a volt űrállomás vezetője nálam kiverte a biztosítékot. Úgy tűnik Murphy jól állja a sarat, és epés beszólásaival javít a jeleneteke minőségén – kérnék még több Murphyt!

the100.s02.e14.4

A háború még csak most kezdődött el, de elsöprő erejű lesz, és biztos vagyok benne, hogy sok váratlan fordulatot tartalmaz majd, csak úgy, mint az évad korábbi történései. Ez az epizód felvezette azt, ami ránk vár, és én már tűkön ülök, hogy láthassam.

Szerző

Catleen
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.