Fájó szívvel írom a Star Trek eredeti sorozatának harmadik évadának értékelőjét, és hiába tartalmaz ismételten huszonhat epizódot ez a szezon, a tudat, hogy ez az utolsó, mélyen megrendítő. Akkoriban még nem tudhatták, hogy mekkora kultuszt indít el Roddenberry víziója, hogy emberek életének millióit változtatja meg, és hogy kinevel olyan generációkat, akik nemcsak látják a világot, hanem hisznek benne, és hajlandóak tenni is érte.
A harmadik évad ismét a három főszereplőre, vagyis Kirk kapitányra (William Shatner), Mr. Spockra (Leonard Nimoy), a tudományos tisztre és az Enterprise orvosára, Dr. McCoyra (DeForest Kelley) koncentrált. Az Enterprise legénysége ismételten bajba kerül, mikor Mr. Spock agyát idegenek rabolják el, azonban ekkor mutatkozik meg a legénység valódi helytállása, hiszen amíg a kapitány legjobb barátjának elméje után kutat, addig a fiatal és ambiciózus Sulu (George Takei) veszi át a hajó irányítását, és remekül helytáll.
Ugyan az évad legalacsonyabb költségvetésével készült epizódja, mégis az, mikor a három főszereplő egy idegen lénynek mutatja be az emberiséget, és az áldozatok szükségességét és értékét talán a sorozat legdrámaibb, ám legemlékezetesebb darabja. A Klingonok is visszatérnek a színre, és hozzák a szokásos morcos és harcedzett formájukat, és végre egy Romulán is felbukkan a színen. Ugyanakkor a Tholliánokkal is foglalkoznia kell a legénységnek, akik egy olyan „sakkjátszmába” invitálják az Enterprise-t, ahol talán a jó és a rossz örök harca dőlhet el.
A harmadik évad utolsó epizódjában Kirk elméjét kicseréli egy hölgy „rajongója”, aki így akar magasabb pozícióba jutni, mivel a jövőben is még sűrűn előfordul a szexizmus – amúgy ismételten érdemes megtapsolni a Star Trek alkotóit, mert úgy vittek bele egy komoly társadalomkritikát és feminista vonalat a sorozatba, hogy az nem lógott ki, és mindenki, nemtől függetlenül tudott azonosulni a céllal.
A korábbi évadokhoz képest Kirk kapitány ezúttal még inkább alkalmazta sármját, és talán soha ennyi nőt nem csábított el vagy csókolt meg. Apropó csók, ugyan nem ez volt az első alkalom, hogy két rasszba tartozó személy csókolózott a képernyőn, ám mégis annyira kiakasztotta a nézőket, hogy többen szót is emeltek az otthont adó csatornánál. A merész lépésért megint jár egy piros pont Roddenberrynek és csapatának.
A harmadik évad nem kapott kellő lezárást, mivel a forgatáskor még senki sem sejtette, hogy az NBC elpakolja a sorozatot, ezzel pedig végérvényesen eltemeti nézői elől. Szerintem minden valamirevaló rajongó szívesen visszautazna az időben, hogy lekeverjen a döntéshozóknak egy-két pofont, de látván a Star Trek univerzum nagyságát, feltételezem, hogy azok, akik a kasza mellett döntöttek sokáig átkozták is magukat a hibás döntésükért.
Manapság hajlamosak elfelejteni a sci-fi film/sorozat készítők, hogy a műfaj nem csupán űrhajókból, idegenekből és lézerfegyverekből áll, hanem komoly és mélyreható társadalomkritikát fogalmaz meg. Az igazi science fiction nem fél őszintének lenni, megmutatni az emberi természet magasságát és mélységét, és képes a polgárpukkasztás egy olyan határát elérni, ahol még kellően pedzegeti a közönség elméjét, ugyanakkor nem helyez rá túl sok nyomást. A Star Trek alkotói ezt a kényes egyensúlyt alkalmazták profi módon szinte minden epizódban vagy show-ban.
Roddenberry öröksége nagyobb, mint azt ez a zseniális elme valaha el tudta volna képzelni. Köszönjük!
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
