Bár messze nem ez volt a sorozat legviccesebb epizódja, a történet olyan releváns problémákkal foglalkozott, és olyan szívet melengető pillanatok voltak benne, hogy nem tudok mást tenni, minthogy megemelem előtte a kalapomat.
Leonard egy zseniális ötletéből kiindulva Sheldon ír egy tanulmányt, amit a két srác közösen publikál az interneten. A tanulmány alapvetően pozitív visszhangot vált ki, ám az oldal egy névtelen felhasználója mindent megtesz, hogy lehúzza és beszóljon a fiúknak, akik persze ezt a szívükre veszik, és elhatározzák, kiállnak magukért. Eközben Bernadette felveti, hogy nézzék meg Penny gorillás filmjét, amibe persze Penny nem akar belemenni. Így hát mikor Bernadette mégis elindítja a filmet, Penny ellencsapásként keres valamit, amivel kínos helyzetbe hozhatja Bernadette-et – így kerül elő előbb egy felvétel a mikrobiológus szépségversenyes múltjáról, utána pedig Amy Farm, ahol élünk fanfictionje.
Nem nevettem a hasamat fogva ezen az epizódon – bár rengeteget mosolyogtam –, de ettől függetlenül rettenetesen élveztem. Mert cuki volt, édes, és mert a srácok végre kiálltak egymás mellett, mindenféle szemétkedés nélkül.
Először is ott volt Leonard és Sheldon esete – végig azt vártam, hogy Sheldon egy ponton majd bekattan, elkezd féltékenykedni, aztán a végén majd a saját nevén publikálja Leonard ötletét. Vagy egyszerűen csak lenyomja lakótársát, és kijelenti, hogy amit ő csinál, az úgysem lehet jó. Lássuk be, Sheldon elég alapot adott már az elmúlt évadokban ahhoz, hogy valami ilyesmire számítsunk tőle. De nem ez történt. Sheldon végig totál fair volt Leonarddel, végre egyenrangúként bánt vele, és ez annyira jól esett, hogy ki se tudom fejezni.
Aztán jött a troll, amit szintén remekül intéztek az írók. A srácok reakciói remekek voltak, végig jelen volt a bajtársiasság, az, hogy kiállnak egymás mellett – egyszerűen tündéri volt, ahogy Raj nyomatta az anonim kommenteket, hogy Sheldonék jobban érezzék magukat. A troll végső felfedése is gyönyörűen betalált, szóval ezért a történetszálért abszolúte jár a piros pont a bandának.
A lányok szála is tetszett, bár egy ponton kissé személyesen érintett – de, szeretném jelezni, az epizód végére azért már simogatták a lelkemet az írók. Mert mi is történt ebben a történetszálban? A csajok kicsit szívatták egymást, fegyverként régi, ciki dolgaikat használva. Jó, tiszta sor, hogy Penny filmje ciki, ezzel ő is tisztában van. Bernadette szépségversenye (ami nem ilyem Miss Universe-féle, hanem amit a TLC-n lát az ember, műhajas, műfogas, flitterbe mártott kislányokkal) is ciki, de régen történt, és ilyen kontextusban vicces is. Ekkor jött Amy és a fanfictionje – és ez az, ami kicsit fájt.
Mert az első reakció az volt, hogy ez mekkora gáz már – jó, ekkor még nem tudtuk, hogy a kérdéses írásmű főszereplői Amy és Sheldon irodalmi reinkarnációi (ami amúgy alapvető fanfictionös baki). És oké, a felolvasott részletek alapján kicsit tényleg ciki volt – viszont nyelvileg nem rossz. Sőt, szerintem teljes egészében még jó is lehet – még szerencse, hogy a végére Penny és Bernadette és rájött, hogy a fanfic-írás tulajdonképpen nem is gáz, és totál beszippantotta őket Amy műve. Szóval végül az írók mégiscsak fejet hajtottak a fanfictinök validitása előtt, amit nagyon szépen köszönök.
Csak magamat tudom ismételni: nem ez volt a legviccesebb rész, ám mégis annyira, de annyira jó volt, hogy mindenképpen benne van a top tíz epizódomban. És beszélhetnénk egy kicsit arról, hogy most már tudjuk, hogy Amy és Sheldon is ír fanfictionöket?
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.
