Oldal kiválasztása

A Ház az erdő mélyén igencsak tipikusan induló horrorfilm, ami aztán a végére teljesen áthág minden korábbi szabályt, amit a műfajban alkottak. Elárulom, hogy Joss Whedon keze rendesen benne van a produkcióban, így azok, akik ismerik kedvenc író-rendezőmet, pontosan tudják, hogy igazi nagy turpisságokat kell várni tőle.

hazazerdomelyen.1

Őt főiskolás úgy dönt, ideje elszakadni a városi léttől, és egy teljesen elszigetelt házikóba mennek bulizni. Azt azonban nem tudják, hogy válogatott borzalmakon kell átesniük, és az életük nagyban függ korábbi választásuktól. Dana (Kristen Connolly), Curt (Chris Hemsworth), Jules (Anna Hutchinson), Marty (Fran Kranz), és Holden (Jesse Williams) a megszokott horrorklisék tökéletes „alapanyagai”, csakhogy ezzel ők még nincsenek tisztában.

A fiatalok haláltusáját egy mindent látó szem követi nyomon, a vezérlőben pedig két életunt középkorú férfi ül: Sitterson (Richard Jenkins) és Hadley (Bradley Whitford), akik már annyi mészárlást láttak munkájuk során, hogy teljesen érdektelenül figyelik a srácokat. De nem úgy a többi „központ” munkásságát, mert bizony emberek válogatott eszközökkel való megölése is igazi versenyhelyzetet képes teremteni. Főnökük, Wendy (Amy Acker) vasszigorral irányítja beosztottjait, és bár őt sem érdekli, hogy mi lesz a srácokkal, az, hogy talán a japánok előbb érik el az áhított célt már igencsak felhúzza a hölgyet. Azonban az évtizedek óta bevett szokás meginogni látszik, ezzel pedig olyan veszedelem szabadulhat rá a világra, amit az emberiség halottnak hitt.

hazazerdomelyen.3

A film elkészültének története sem éppen hétköznapi, ugyanis 2009-ben forgatták, viszont a stúdió kérésére digitális 3D-be kellett átültetni a teljes anyagot – ami nemhogy pénz– és időigényes, de egy ilyen jellegű filmnél totál felesleges is. A mozit amúgy 30 millió dollárból forgatták, aminek több mint a dupláját hozta vissza, ezzel is igazolva, hogy valóban van igény a horrorfilmek terén a változásra.

Bármennyire is klisék halmazának indul a történet, higgyétek el, nem az. A készítők ugyanis összeszedtek minden tipikus, manapság igen divatos horror-elemet, és azok felhasználásával kerekítettek egy komplex történetet, ami ellent mond minden klisének. Minden, ami a srácokkal történik, arra szolgál, hogy bemutassák a mostani filmek szokásos elemeit, és azt a szegényes eszköztárat, amiből dolgoznak. Céljuk ezzel, hogy a nézőket ráébresszék a folytonos másolatok, új köntösbe bújtatott történetek hibáira, uralmára, és arra, hogy ezen nemhogy lehet, hanem kell is változtatni. Ehhez a változáshoz azonban nemcsak a készítőknek kell hajlandóságot mutatniuk, hanem a nézőközönségnek is!

hazazerdomelyen.2

Az, hogy a karakterek mindegyike a sztereotípiáknak megfelelően viselkedik, nem hátrány, hanem igazából előny a filmben – ez adja a történet magvát, mert minden tett, minden halál előre kiszámítható. Ezzel párhuzamba lehet állítani a központi megfigyelőben folyó munkálatokat, ahol semmi sem szokványos – már maga a tény sem az, hogy két férfi egy szobában unottan nézi, ahogy zombik esznek meg egy embert.

A Ház az erdő mélyén egy olyan komplex és sosem látott horrorfilm-eszközök halmazát mutatja be, aminek láttán minden horror-rajongó szívére helyezi kezét és elmosolyodik: zombik, japán szellemek, babák, gyilkosok, és pár olyan meglepő, mitikus lény is, amire sosem gondoltunk volna – ám teljesen logikus, és érthető, hogy miért kaptak helyet a történetben. A film második felére a szereplők már tocsognak a vérben és egyéb testrészekben, szóval kellően erős gyomor is szükségeltetik a film megtekintéséhez (meg egy kis humorérzék).

hazazerdomelyen.4

A finálé tökéletes példája annak, hogy mi nézők is tehetünk annak érdekében, hogy minőségi művek kerüljenek a mozivásznakra!

Szerző

Catleen
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.