Ha rossz példát keresünk a játékok filmvászonra való adaptálására, akkor nincs is megfelelőbb példa a Wing Commandernél, ami az azonos című űrhajó-szimulátorból készült. Ugyan a film alkotói minden ismert elemet felhasználtak a játék világából, ám ezt olyan borzalmas formában készítették el, hogy nemcsak a rajongók, hanem minden emberi lény sírva fakadt a film ócska stílusa láttán.
2654-re az emberiség már elterjedt civilizációnak számít az univerzumban, olyannyira, hogy az általuk Vándoroknak nevezett embercsoportot ki is vetették magukból, és azóta is lenézés tárgyai, ha valakiről kiderül ilyen származása. Ám egy eddig ismeretlen faj, a Kilrathi bolygó lakói megtámadják a Földet, amire a lakosok nincsenek felkészülve, és ez talán az emberi civilizáció pusztulását is előidézheti. Ha csak nincs néhány bátor harcos, és vezetőjük, akik szembeszállnak az ellenséggel, bármi áron.
Nem az a legnagyobb probléma a filmmel, hogy kreatív változtatásokon esett át a játékhoz képest, hanem hogy mindezt ellentmondásosan, és logikai hibákkal tarkítva tették meg. Igen, megváltoztatták a Kilrathik külsejét, és bár sokan nehezményezték ezt, nekem mégsem volt vele semmi bajom, mert szerintem ügyesen megoldották a filmben.
A főszereplőkre sem lehet panasz, hiszen Freddie Prinze Jr. és Matthew Lillard is kellően spontán és vicces színészek ahhoz, hogy ügyesen tudják hozni a szemtelen, és a parancsnak ellentmondó karaktereiket, akik azért bármire hajlandóak, hogy megvédjék a Földet. Ráadásul a két színész nem először szerepelnek együtt, így barátságuk hiteles és stílusos – amúgy meg imádom a Lillard által játszott kattant karaktereket.
A film legnagyobb hibája, hogy kiszámítható és unalmas. Nincs olyan pillanat, ahol ne tudnák előre mi is lesz a szereplők reakciója, a nagy rejtély, vagy a hirtelen fordulat. Sőt, gyakorlatilag az első tíz percben ellőnek minden érdekességet a főszereplőről, Maverickről (Freddie Prinze Jr.), ezáltal pedig semmi felfedezni valót nem hagynak a nézőnek. Maverick karaktere egyszerűen borzalmas, állítom, ha nem Prinze játssza, akkor még ennél is rosszabb lett volna, ugyanis a színész vitt bele egy kis színt és életet.
A film rettenetesen kevés női karakterrel operál, Angel (Saffron Burrows) jelleme azonban annyira harmatgyenge, és bizonytalan, hogy látszik mennyire nem foglalkoztak sokat a női szereplőkkel a készítők – ami kár, mert pont a sci-fikben lehet igazán merész az író vagy a rendező. És igen, ez a másik nagy hibája a filmnek, hogy nem elég sci-fis, persze van itt űrhajó, meg idegen lények, de a tudományos fantasztikum nem csak erről szól, hanem van benne egy kisebb vagy nagyobb él is a társadalommal szemben, a világnézetről, az emberiségről. Ez azonban kimaradt, pedig pont a Kilrathik lévén lehetett volna ilyet bele tenni, és akár egy ütős ellenpárt alkotni a két faj között.
A filmet kizárólag azon sci-fi rajongóknak javaslom, akik már szó szerint mindent láttak, vagy akkor játékfanoknak, akik a nosztalgia kedvéért szívesen megtekintenek egy pocsék alkotást.
Hogy ne csináljunk játékadaptációt: level Wing Commander!
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
Trackback/Pingback