Ködös kisváros, egy gyilkosság, és egy kiégett nyomozó – ez a képlet már unalomig ismételt. Ám aki azt gondolja, hogy a Twin Peaks volt a műfaj utolsó nagy dobása, téved, ugyanis a Broadchruch egyedi stílusával képes újat mutatni.
Broadchurch egy sziklaszirt tetején elterülő angol kisváros. Egy nap eltűnik a tizenegy éves Danny Latimer (Oskar McNamara) és nem sokkal később kiderül, hogy a fiút meggyilkolták. Ketten kezdik meg a nyomozást: egy helyi rendőrnő, Ellie Miller (Olivia Colman) és egy kívülről érkező, a városban idegennek számító nyomozó, Alec Hardy (David Tennant). Az ügy persze nem egyszerű, és a kisváros lakóinak jócskán akad rejtegetnivalója.
Több oka is van annak, hogy ez egy nagyszerű sorozat. Az első rögtön a helyszín: a látvány elképesztő. Chris Chibnall, a történet írója és a sorozat készítője, saját szülővárosáról mintázta a helyet, látszik is, hogy otthonosan mozog benne – a hangulatteremtés egyszerűen kifogástalan. A látványhoz nagyban hozzájárul a különleges zene, ami Ólafur Arnalds izlandi zeneszerző műve – többek között ezért is díjazták a sorozatot.
A hangulat tehát adott, ehhez jön a szövevényes történet. A nyomozás során Alec és Ellie átkutatják Broadchurch lakóinak szennyesét, az így talált nyomok gyakran félrevezetőek és a háttérben Danny gyilkosságán túl több érdekfeszítő történet is kibontakozik. A dramaturgia gyanúsítottak felsorakoztatásában különösen erős, többször a bolondját járatja a legtapasztaltabb krimirajongóval is. Bár elsősorban a különleges atmoszféra fogja meg az embert, a nyomozás dinamikája hamar beszippant, és a végkifejlet sem okoz csalódást.
És kik népesítik be ezt a ködös kisvárost? A városlakók elsőre talán sablonosnak tűnnek, de ahogy halad előre a történet, úgy lesz egyre árnyaltabb a kép, és a színészi játékra sem lehet panasz. Aki valóban sztereotip kissé az a főszereplő, Alec Hardy. A démonaival küzdő, kimerült, mégis elhivatott nyomozó karaktere úgy tűnik, elengedhetetlen manapság egy krimiben, és Hardy semmiben sem tér el a megszokott típustól. Mentségére szóljon, hogy bár a Doctor Who után furcsa lehet ilyen szerepben látni David Tennantet, de nem kell aggódni, kiválóan csinálja. Hardy kiégett jelleméhez Ellie Miller szolgáltatja a kontrasztot. Broadchurch-i lakosként ő első körben mindenkinek bizalmat szavaz, egyre növekvő kétségeivel nézőként könnyű azonosulni.
A Broadchurch hangulatában, történetében, de még karaktereiben is a minőségi skandináv krimiket idézi – senki sem az, aminek látszik, és hangsúlyos az események lélektani vetülete. A sorozat kivitelezése magas minőségű, átgondolt munka eredménye. Kifejezett előny az is, hogy nyolc rész alatt lezárul a gyilkossági nyomozás, így az első évad kerek egészet alkot. A sikerre való tekintettel amerikai remake is készült belőle (Gracepoint címmel), és a brit verzióból januárban érkezik a második széria, amiről csak keveset tudni. Állítólag középpontjában nem egy újabb gyilkosság lesz, hanem arról fog szólni, hogyan birkóznak meg Broadchurch lakói a traumával, amit Danny halála és az utána következő nyomozás okozott – az első évadból kiindulva biztosan számíthatunk meglepetésekre. A Broadchurch kiváló sorozat, mindenképp érdemes rászánni egy hosszú téli estét.
Szerző
-
Korábbi szerkesztő
Lélekben nyugdíjas angol öregúr, félig vulkáni – suttogó falak és nyikorgó ajtók rajongója. Álommunka: Superman és/vagy nagymama szelleme.
Trackback/Pingback