Nem hiszem, hogy létezik jobb példa a vegyes filmekre, mint a Roger nyúl a pácban – nemcsak bájos és vicces film, de nagy tanulságot is tartalmaz az emberi különbözőségről, az elfogadásról, és arról, hogy nem lesz mindenki a barátunk, de egy igaz barát bárhonnan jöhet.
Eddie Valiant (Bob Hoskins) magánnyomozó, ismert és szeretett férfi volt, mígnem testvérét egy firka (vagyis egy rajzolt figura) meg nem ölte, és ez fenekestől fel nem fordította Eddie életét. A firkák, vagyis a rajzolt figurák Firkanegyedben élnek, ahol minden rajzolt, a firkák pedig egy önálló tudattal és entitással rendelkező lények, akik bár nem olyan szempontból halandóak, mint az emberek, azért nekik is megvan a maguk kriptonitja. Eddie-t felbérli a Maroon filmgyár igazgatója, hogy sztárjának, Roger nyúlnak a felesége után nyomozzon, mert gyanítják, hogy a szuperszexi Jessica Rabit megcsalja férjét, a nem túl vonzó, ám ezt humorral kellően pótló Rogert. Eddie tudtán kívül egy igen csúnya ügybe nyúlt, ami nem csak házasságtörésről szól, hanem gyilkosságról, csalásról és rablásról is. De vajon ki mozgatja a szálakat a háttérben, és vajon ki utálja annyira a firkákat, hogy képes legyen mindegyikőjüket megölni?
Bár manapság már klisének számít egy történetben, ha a két főszereplő utálata csap át barátságba, ám a nyolcvanas években a Roger nyúl a pácban még újítónak számított ebben a stílusban – és nem véletlen, hogy azóta is sokan koppintják Eddie és Roger párosát. A film noiros stílusa nem véletlen, az alkotók szántszándékkal választották a negyvenes évekbeli hollywoodi műfajt, kissé kicsavarták, kissé parodizálták, ám mégis egy olyan magas piedesztálra tették, amit azóta is csak kevesen tudnak, illetve mernek megugrani filmes körökben.
Az alkotóknak jár a piros pont, mert nemcsak Eddie és a többi „valódi” ember karakterét dolgozták ki kellően, hanem a firkákét is, sőt, utóbbiak jellemében sokkal több érdekességet lehet felfedezni. Persze egyértelmű, hogy mindenkinek Roger nyúl a kedvence, de el kell ismerni, hogy Jessica kacér, ám végletekig hűséges jelleme is kellő tiszteletet és szeretetet vált ki a nézőből – amúgy a film tesz arra a sztereotípiára, hogy egy szép nő mindenképpen csalfa.
A film talán legszomorúbb pillanata Betty Boopnak jutott, aki fekete-fehér karakterként teljesen kiszorult a sztárok közül, ugyanis eljárt a feje felett az idő, illetve idomai sem felelnek meg már az kor szellemének, pedig Betty bájosságának örökérvényűnek és egyetemesnek kéne lennie. Az alkotóknak azért is jár a hatalmas dicséret, mert mind a firkák, mind az emberek jellemvonásai tipikus sztereotip vonások, ám ezeket olyan környezetbe helyezték, amit aztán bőven ki lehet tenni a társadalomkritika csípős nyelvének – amúgy meg ezzel totál le lehet venni a lábamról.
Igen, a Roger nyúl a pácban nemcsak vicces és bájos film, hanem tanulságos és okos is, amit gyerekfejjel is lehet értelmezni, és felnőtt fejjel is kellően élvezetes ahhoz, hogy a néző többször is elővegye, ezzel pedig igazi klasszikussá téve a filmet. Sajnálatos, hogy manapság nagyítóval kell keresni az ennyire összetett és okos műveket.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!