A titkok könyvtára a múlt alkalommal kiállta a próbát, és Noah Wyle nélkül is remek kis epizódot hozott össze. Az alkotók tekintettel az ünnepi hangulatra ezúttal egy Mikulásos témával rukkoltak elő, ami igen rizikósnak ígérkezett, lévén, hogy az ünneptől sokan megcsömörlöttek (köztük én is), ám az epizód annyira bájosra, viccesre és szívmelengetőre sikeredett, hogy még rajtam is úrrá lett a karácsonyi készülődés láza.
Cassandra és Jake karácsonyi lázban égnek – a lány az egész mini könyvtárat telepakolta bájos, giccses és ragyogó díszekkel, ám ez az ünnepi hangulat nem ragadt át sem Ezekielre, sem Eve-re. Jenkins-hez befut egy hívás, hogy Mikulás (Bruce Campbell) eltűnt valahol Londonban, a könyvtárosok pedig gyorsan ki is kiruccannak a városba, hogy kikérdezzék a tanúkat az esetről. Kiderül, hogy ismét a testvériség keze van a dologban, és Cassie emlékeinek köszönhetően a könyvtárosok rájönnek, hogy hol tartják fogva a Mikulást, ahonnan sikerrel meg is szöktetik őt, ám az igazi kaland csak ekkor kezdődik. Mikulás reinkarnációi kezdenek szétcsúszni, a szánt ellopják, és az egész ünnepi ajándékozásnak lőttek, ha csak nem sikerül Mikulást időben visszajuttatni az Északi Sarkra.
Eve és Nick (vagyis Mikulás) folytonos összeszólalkozásai igazi humor bonbonok – például Eve nem hajlandó a nevén hívni a Mikulást, vagy nem engedi ho-ho-ho-zni –, ugyanakkor Jake tisztelettel és egy kis pajtási humorral közeledik Mikuláshoz, míg Cassie annyira cuki és izgatott amiatt, hogy Mikulás tényleg létezik, hogy szerintem minden nézőnek kedve támad vele örülni. Ezekiel szintén nem híve az ünnepnek, de ő is átszellemül, méghozzá nem kicsit – ebben mondjuk besegít egy varázslatos sapka.
Mondanom sem kell, az epizód hozza a szokásos karácsonyi és ünnepi kliséket, mint például az ünnepek miatt morcos Eve, de ezek a sablonok rövid idő alatt átalakulnak igazi értékekké, amik már messze elkerülik a szokásos felhozatalt. Eve „nem akarok ünnepeli” Bairdnek igen jó oka van arra, hogy idegesítse a karácsony, és ezen okokat az epizód alatt szépen ki is fejti, a karakterhez méltó stílusban.
Mikulás mitológiáját megpróbálták az alkotók az összes korábbi mitikus alakkal összeegyeztetni, méghozzá ezzel a reinkarnáció-dologgal, aminek a lényege, hogy a világ történelmében fellelhető jótékony alakok, ajándékhozók valójában mind Mikulás akkori megnyilvánulásai – ami szerintem igen ötletes, és mellesleg újító elgondolás is. Bruce Campbellt megnyerni Mikulásnak pedig egészen pazar ötletnek bizonyult, ugyanis a színész tökéletesen átváltozott Mikulásból Nickké, vagy éppen Odinná, vedelt sört, verekedett vagy csintalankodott.
Az Északi Fény jelentősége, illetve a varázsvonalak találkozása szintén bájos és ötletes, de leginkább az a gyönyörű jelenetsor az igazán megkapó az epizódban, mikor kiosztogatják az ajándékokat, mert benne van minden, ami az igazi karácsonyi hangulat, ami tényleg számít és fontos, és amiről tényleg szólnia kéne nemcsak az ünnepeknek, hanem a mindennapoknak is. És bár nem minden kívánság válik szó szerint valóra, azért valamilyen úton-módon, mégiscsak, csupán észre kell venni őket.
Idén ennél az epizódnál szebb karácsonyi történetet nem fogtok látni!
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
Trackback/Pingback