A harmadik évad bár lezártnak tekinthető, azért jócskán hagyott kérdéseket a nézőben, és ha már látunk egy pisztolyt a börtönben, akkor biztosak lehetünk benne, el fog sülni – a kérdés már csak az, ki húzza meg a ravaszt, és a kirepülő golyók kit találnak el? Vajon az események súlyosabb következményeket is előrevetítenek? Szerintem nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom igen, a lavina elindult és senki sem állíthatja meg.
Peter Marie nővér (Rita Moreno) kezdeményezésére az O’Reily fivérek szeretnének részt venni az áldozati programban, melynek lényege, hogy az elkövetők és az áldozatok párbeszédet kezdeményezzenek egymással, és talán egymás motivációját megértve képesek lesznek túljutni életük ezen szakaszán. De Gloria (Lauren Vélez) visszautasítja a részvételt, Ryant (Dean Winters) ezt másképp érinti meg, mint testvérét Cyrilt (Scott William Winters), Ryan pedig talán egy olyan bosszút eszelt ki, ami tényleg túlmegy minden határon.
McManus (Terry Kinney), Smaragdváros vezetője döbbenten értesül arról, hogy korábbi barátnője – akit ő még mindig szeret – sosem tér vissza Oz-ba fegyőrként, ugyanis egy angliai utazás alkalmával beleszeretett egy másik férfiba, és a kislánnyal együtt a tengeren túlra költöztek. McManus idegileg a lezárás óta így is tropa volt, ráadásul ez a magánéleti válság is a vállát nyomja. Ha ez nem lenne elég, Devlin kormányzó (Zeljko Ivanek) felajánlotta Leónak (Ernie Hudson), a börtönigazgatónak, hogy legyen a leendő helyettese, és mivel javában zajlik a választás, ezért Leo szinte minden idejét a választásokkal tölti, ahelyett, hogy a börtönnel foglalkozna. Ráadásul olyan szinten kinyílik a férfi politikai egója, hogy a lánya megerőszakolását is beveti a kampányban, ami (érthető módon) nincs ínyére sem a feleségének, sem a lányának.
Természetesen új elítéltek is érkeznek Smaragdvárosba, egyikük pedig egy beépített szaru, akinek az a feladata, hogy lebuktassa a börtönben elharapódzott droghasználatot, és megtalálja a szállítási és beszerzési útvonalakat. Ehhez be kell épülnie a szervezetbe, így Adebisi (Adewale Akinnuoye-Agbaje) és Poet (muMs da Schemer) közelébe kíván kerülni, ennek azonban nagy ára lesz. Az említett fegyver is elsül, nem pont úgy, ahogy azt sejteni lehetett, de az utána felkorbácsolt kedélyek már nem meglepőek voltak: Leo kirúgja McManust, és egy teljesen alkalmatlan férfit nevez ki utódjának, aki nem osztja McManus eszméjét, ennek köszönhetően Smaragdváros többé sosem lesz ugyanaz a hely.
Leo és Tim jellembeli változásai számomra az évad leginkább élvezetes pillanatai. Leo szép lassan alakul át egy lelketlen politikussá, és a korábban Oz-t védelmező börtönigazgató szépen lassan Devlin pincsikutyájává válik. Szó szerint megrészegítette a leendő hatalom képe, ez pedig teljesen kiforgatta az amúgy egyenes férfi jellemét. Tim szintén egy teljes pártforduláson esett át, csak az ő esetében más volt a motiváló erő: a szerelmi csalódás. Tim, mivel elvesztette Diane-t, azt a nőt, akiért saját elvei ellen fordult a második évadban, és akiért bármit vállalt volna. Csakhogy érzései oly’ sokszor vitték tévútra Timet, hogy nem merte Diane-t szeretni, és mikor ráébredt valódi érzelmeire, már túl késő volt, a nő elment örökre.
A beépített zsarus ötlet nem volt igazán ínyemre – bár el kell ismernem, hogy mind a történetszál kidolgozottsága, mind a színész teljesítménye kifogástalan volt –, végig úgy éreztem, hogy elveszi az időt kedvenceimtől egy olyan karakter, akinek sorsa fikarcnyit sem érdekel. Ám az évad vége felé megértettem a karakter lényegét, és ugyan még mindig feleslegesnek tartom, azért tévésorozatban ez volt a legmerészebb húzása egy beépített rendőrnek – na, igen, ezt a fajta tabudöntögetést vártam volna a Sötét zsaruktól vagy a Gang Relatedtől.
Ryan és Gloria „harca” egy teljesen új szintre emelkedett. Ryan valóban szerelmes a doktornőbe, csak éppen nem tudja mit is jelent ez pontosan: birtoklás, vágyódás, durvaság? Ők ketten a poklok poklát járják végig külön-külön, és egyikük poklát pont a másik okozta – de ha ez nem a szerelem metaforája, akkor semmi sem az.
Az OZ negyedik évada azonban igen különleges meglepetést tartogat, és egy olyan új irányba viszi a sorozatot, ami nemhogy zavarba ejtő lenne, hanem éppen az ellenkezője, még inkább misztifikálja az itt zajló eseményeket. De vajon a nagy bumm mit indít be?
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
