Az Alien-filmek közül ezt szeretem a legkevésbé, annak ellenére is, hogy a szakma és a rajongók az egekig magasztalták, illetve a rendező is az a David Fincher, akinek a Hetediket köszönhetjük – igen, tudom, bennem van a hiba… vagyis nem teljesen!
Az LV-426-os bolygó négy túlélője sodródik a Sulaco fedélzetén sztázisban, Ellen Ripley (Sigourney Weaver), Nyuszi (Carrie Henn) a bolygó egyetlen túlélője, Dwayne Hicks tizedes (Michael Biehn), és Bishop (Lance Henriksen) az android. Az űrhajó fedélzetén váratlan tűz üt ki, és a rendszer négyüket kilövi egy mentőkabinban, ez nem sokkal később lezuhan a Fiorina 161-es bolygóra, ami egy hatalmas büntetőtelep. A zuhanást csak Ripley éli túl, és mivel a telepen kizárólag olyan férfiak laknak, akik két y kromoszómával rendelkeznek, ezért a vezető azonnali segítséget és Ripley evakuálását kéri a Weyland-Yutani vállalattól. Addig Ripley minden lépését Dr. Clemens (Charles Dance) gondjaira bízzák, a férfi mesél neki az ottani életről, Ripley pedig valamelyest feltárja a lények borzalmait is.
Arra azonban senki sem számított, hogy egy ilyen idegen feljutott a Sulacóra, és onnan szépen követte Ripley-t a bolygóra. A telepen nincsenek fegyverek, így a helyieknek különösen nehéz dolguk lesz, ha életben akarnak maradni – vagyis ki kell tartaniuk addig, míg megjön a segítség a vállalattól –, de azt már régóta tudja Ellen, hogy a vállalat embereiben nem kifizetődő megbízni.
David Fincher, a film rendezője nagyon nehéz fába vágta a fejszéjét, mikor elvállalta ezt a filmet, és nem csak azért, mert az alaptörténet kívül esik a hivatalos Alien kánon, hanem mert a stúdió szinte semmilyen alkotói mozgásteret nem hagyott neki. Ezt jól példázza az is, hogy a stúdió önkényesen újravágatta a filmet, és végül az került a mozikba – nem kis felháborodást és negatív hullámot idézve ezzel elő. A kiadott bővített extra változat ugyan már tartalmazta Fincher terveit, ám mivel a rendező nem volt hajlandó ismételten együtt dolgozni (és ki hibáztatná ezért?) a stúdióval, ezért azt a producer készítette elő. A bővített jelenetekkel a film már teljesen más hangot ütött meg, méghozzá egy olyan koherens filmmé alakult ált, amilyennek kellett volna lennie a bemutatón.
Az első és legfontosabb bajom a filmmel, hogy meghalnak benne a kedvenceim – ezt mindig is rosszul viseltem, pláne ha gyerekkori hőseimtől kell elbúcsúznom. De nem csak a személyes érzelmeim vezetnek, mikor azt állítom, hogy ez a film még az Alien 4-nél is rosszabb – hiába az a fránya Oscar-jelölés, ami a vizuális effektusokért járt volna, nem a rendezésért vagy a színészek játékáért.
Az egész történet nem koherens, szinte minden ötödik percben érződik rajta, hogy a forgatókönyvet számtalanszor újraírták. Ennek megfelelően a színészeknek is igen nehéz dolguk volt, hiszen ők maguk sem lehettek tisztában a végkifejlettel. Ez utóbbi viszont emelte a film színvonalát, hiszen Ellen Ripley-t alakító Sigourney Weaver fenomenálisat alakított itt. A színésznőnek egyszerűen a kisujjában van a karakter, így minden bökkenő ellenére el tudta játszani imádott hősnőmet. A film végkifejletében látható párbeszéd zsenialitását azonban nem lehet vitatni – egyszerűen minden mondatnak, minden mozdulatnak súlya van, amit ők ketten tökéletes átéléssel és színészi bravúrral vittek a vászonra.
Bármennyire is erős és magasztos finálét alkotott az Alien 3, a hibáit így sem volt képes elfedni, így megmaradt egy középszerű, kissé gagyi folytatásnak, ami igen sajnálatos, mert hatalmas mestermű is lehetett volna. Lám, ez történik, ha a stúdiók átveszi az irányítást a művészektől!
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
- Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
- Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
- Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
- IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!