Oldal kiválasztása

Amint kapható volt a könyv a magyar piacon én azonnal be is szereztem magamnak egy példányt, mert az előző kötet, a Dupla Dexter annyira fellelkesített, hogy alig vártam már kedvenc sorozatgyilkosom újabb holdvilági sétáját. Azonban hatalmasat kellett csalódnom, mert a Dexter és a végső vágás alulmúlta minden várakozásomat, és olyan szinten feldühített, amire könyv csak ritkán képes.

dexteresavegsovagas.1

Dexter Morgan ezúttal nagy fába vágja fejszéjét, nem elég neki, hogy húga, Deborah egyedül neveli kisfiát, bátyja minden héten náluk ebédel, és emlékezteti főhősünket arra, hogy mi is ő valójában, Rita pedig új ház után rohangál, és egyik árverésről vagy háztűznézőből cipeli át családját a másikra, most még a kíméletlen sorozatgyilkos nyakába szakadt egy sztárocska pesztrálása. Robert Chase a híres sorozatszínész árnyékként követi Dextert, ugyanis legújabb nyomozós sorozatában vérnyomelemzőként fog dolgozni (ha, irónia, értelek), és a férfi szereti hűen megformálni eljátszott szerepeit. Ugyanakkor sorozatbeli partnerét halálosan megfenyegetik, mire Dexter, egy kis plusz pénz fejében elvállalja, hogy testőrködni fog a nő mellett. Ám a dolgok váratlan fordulatot vesznek, az egész világ felfordul Dexter körül, és sajnos ő is áldozatul esik Hollywood csillogó és aranyló világának.

Nem tudom, hogy könyvben találkoztam-e már hasonló példával, mint ami a Dexter és a végső vágásban történt. Az imádnivalóan logikus, érzelemmentes és hűen szabálykövető Dexter kifordult önmagából, és személyiségének teljesen ellentmondó dolgokat művel, beszél, vagy éppen gondol. A korábban precíz és maximalista férfi egyszerűen megszűnt létezni, hogy átvegye a helyét egy bárgyú, lusta, nemtörődöm ember, aki olyan ostoba, hogy nem veszi észre a nyilvánvalót. Egyszerűen döbbenetes, nekem rajongónak azt látnom, hogy kedvencemnek kivették a méregfogát, így már csak sziszegni tud, de azt meg inkább nem teszi – bár, talán jobb is.

Dexter, mint szociopata ember nem képes az érzelmekre, erre most szerelmes lesz! És az agyában tomboló hormonok annyira elveszik az eszét, hogy minden új értelmet nyer a számára: Ritát fáradtnak és ráncosnak találja, Codyval és Astorral nem törődik, holott megígérte nekik, hogy segít kordában tartani a bennük lakó sötétséget, még a korábban Dextert nyáltócsává változtató Lilly Anne is lekerült a piedesztálról, és átadta a helyét egy szerelemnek. Badarság! Hol van, kérem a Sötét Utas, mikor szükségem lenne rá?

Jeff Lindsay nemcsak azzal rontotta el a könyvet, hogy a címe már nem alliterál (tudom, first world problem), hanem azzal is, hogy kicserélte Dexter Morgan teljes jellemét. A hiba ott van, hogy nemcsak az övét, Deborah a szokásosnál is kevesebbet szerepel a könyvben, Rita egy mániákus hiszti géppé változik, kizárólag Astor az, akinek merőben új viselkedése illik a jellemébe. De nem ez a legnagyobb baj, hanem, hogy Dexter ebben a kötetben nem készít apró kis csomagocskákat, nem hajókázik ki a tengerre, nem indul esti sétára a hívogató Hold szavára, csak követi új szerelmét: az életet, amit nem kaphat meg, és amit élvezni sem tud.

A Dexter és a végső vágás cliffhangerrel ért véget – ilyen ócska húzást könyvben, szégyelld magad Jeff Lindsay! – és az a hír járja, hogy nem is lesz több, de tudjátok mit? Ne is legyen!

Szerző

Catleen
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.