A múltkori beszámolómban azt írtam, hogy a nálam a negyedik évad a non plus ultra, és az ötödik nem tudja túlszárnyalni, mivel nagyon érződik, hogy a cselekmény vége felé közeledünk. Ez bizony – sajnos vagy nem sajnos – így is van, hiszen ugyan ebben a szezonban szintén találunk még jó pár csavart, azonban lassan kezd összeállni a kirakós, ami egyben azt is jelenti, hogy szorul a hurok a bűnözők, ez esetben két főszereplőnk nyakán.
A Gusszal (Giancarlo Esposito) történt incidens után Walt (Bryan Cranston) és Jesse (Aaron Paul) igyekeznek minden nyomot eltüntetni, ami őket Gushoz kötné, majd folytatják a metamfetamin előállítását. A bizniszben akad egy új partnerük, Lydia (Laura Fraser), aki a Madrigal cég, Gus egykori étteremláncának anyavállalata, beszállítója, és innentől kezdve ő segít a két férfinek alapanyaghoz jutni. Mivel azonban Walték az előző évad végén szétzúzták a Gus emberei által felállított labort, most Saul Goodmanhez (Bob Odenkirk) fordulnak segítségért, aki a következő tervet eszeli ki: Waltékat összehozza egy csapatnyi, magukat rovarirtóknak kiadó profi betörővel, akik munkavégzés címén két napra egész családi házakat tudnak lefoglalni, a két férfi így gondtalanul végezheti dolgát. Egy alkalommal azonban, alapanyag beszerzése közben Todd (Jesse Plemons), az egyik ál-rovarírtó megöl egy leskelődő kisfiút, amitől Jesse besokall, és elhatározza, hogy kilép. Közben Hank (Dean Norris) egy közös családi ebéd során rájön, hogy Walt valójában Heisenberg, de csak egy külön találkozásuk alkalmával szembesíti a ténnyel az egykori tanárt. Akkor össze is verekednek, ám Hank végül futni hagyja csaló sógorát, és innentől kezdve még jobban beleássa magát az ügybe, hogy végre elegendő bizonyítékot találjon ellene és lecsukhassa. Nem sokkal később partnert is talál a nyomozásban, méghozzá Jesse-t, aki miután rájött Walt egyik sötét titkára, még jobban sikerült őt megutálnia, és bosszút akar állni rajta. Vajon sikerül-e ennek a furcsa párosnak kézre kerítenie a bujdosó Heisenberget, és ha igen, akkor mégis hogyan?
Elsőként muszáj leszögeznem, hogy hiába van szó egy levezető szezonról, még mindig egymást követik a különféle történések. Ez abból a szempontból jó, hogy most sem unatkozhatunk, mert az alkotók még utoljára párszor megszívatnak, viszont mégis lehet egy olyan érzésünk, hogy na, ez már aztán sok. Lehet, hogy csak én akartam már nagyon megszabadulni Walter White-tól (a karakterek többségét leszámítva, természetesen), és bosszantott, hogy még az utolsó pillanatokban is sokszor megkegyelmezett rajta valaki, vagy csak hatalmas szerencséje volt, de valahogy mindig meg tudott menekülni, így igazából a fináléig nem is nagyon érezhettük úgy, hogy az ő nyakán is szorulna a hurok. Persze, a való életben is léteznek ilyen piszkos mázlisták, a bűnözők között is, de az évad felére azért már kezdett idegesítővé válni ez a dolog.
Jesse Pinkmanről már nem lehet elmondani, hogy szerencsés, és itt lehet érezni, mennyire nem fair a világ még egy sorozatban sem: említettem, hogy ez a fiatal srác annak ellenére, hogy drogokkal foglalatoskodik, sokkal szerethetőbb karakter, mint például Walt – vagy a szériában felvonultatott jellemek nagyjából kilencvenkilenc százaléka. Szerencsétlen párára ennek tetejében extrán rájár a rúd ebben a tizenhat epizódban: először Walt játszadozik vele össze-vissza, aztán elrabolják, jó párszor megverik, végül elveszíti barátnőjét, Andreát is (Emily Rios). Ennek fényében a finálé végén történtek keserédes utóízt hagynak maguk mögött, hiszen kijut a fogságból, ugyanakkor a jövője nagyjából ugyanolyan sötét és bizonytalan marad, mint korábban volt.
Ez tehát az utóbbi idők egyik legsikeresebb sorozata, a Breaking Bad. Annak ellenére, hogy én kissé lehúztam, azért élvezhető volt az ötödik szezon is, a végkifejlet pedig – Jesse sorsát leszámítva – aránylag kielégítő. Akinek pedig hiányzik a széria, annak jó hírem van, ugyanis február 8-án jön a Saul Goodman életére fókuszáló Better Call Saul névre hallgató spin-off, amiben azonban nem csak kedvenc ügyvédünk lesz az egyetlen ismerős arc. Én már alig várom!
Szerző
-
Szerkesztő
Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.
Trackback/Pingback